Tételesen cáfolni igyekszik a Sargentini-jelentés állításait az a kormányzati dokumentum, amely a 7. cikkely szerinti eljárással foglalkozó brüsszeli tanácsülésre készült. A 131 oldalas anyagot kedden tette közzé a kormány – igaz, csak második nekifutásra, miután az előbb felkerült a hivatalos oldalra, órákra elérhetetlenné vált, illetve csak keresgélés után bukkant elő ismét.

A dokumentumot a Tanács hétfői ülésén Varga Judit államtitkár nyújtotta át a résztvevőknek. Ő volt egyébként az, aki a jelentés elfogadása előtt a Politico brüsszeli kiadásában „boszorkányüldözésnek” nevezte a Magyarország elleni eljárást.

A mostani érvelés ennél jóval kifinomultabb, de még annál a kétmondatos elemzésnél is változatosabb, amelyet a kormány és a Fidesz előszeretettel húz elő a magyar kormány intézkedéseit élesen bíráló, szeptemberben nagy többséggel elfogadott EP-jelentéssel kapcsolatban. Vagyis

• a bevándorláspárti brüsszelita politikusok támadása a fősodorral szembehelyezkedő Magyarországgal szemben,
• mivel nem vették figyelembe a tartózkodásokat, az egész szavazás jogilag érvénytelen.

A kiterjedt írásból néhány állítást ragadtunk ki, amelyek egy Magyarországot egyáltalán nem ismerőt talán meggyőzhetnek – kérdés, hogy a jogállamisági eljárás folytatásáról döntő tagállami miniszterek ilyenek-e.

És megint csak nagy kérdés, hogy az alábbi kormányzati érveléshez mit szól az, aki meg is éli mindazt, ami a dokumentumban le van írva.

1. Az alkotmányos rendszerről

Minden tagállam alkotmányos hagyományait tiszteletben kell tartani. Ilyen tekintetben nincsenek követendő közös európai szabályok.

Az Alkotmánybíróság összeállításának a szabályai (megválasztásukhoz a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata és magas képzettség szükséges) kiemelt garanciái a bírák függetlenségének, akárcsak a hivatali mandátum hosszú ideje, jelenleg 12 év, és az újraválasztást kizáró szabályok.

A 2018. április 8-i parlamenti választásokon az egyik legmagasabb volt a részvétel a kommunizmus bukása óta. […] Ez már önmagában mutatja a parlament erős legitimitását.

Ilyen magas részvétel mellett félrevezető azt állítani, hogy a „választóknak nem állt rendelkezésükre megfelelő információ, hogy megalapozott döntést hozzanak.” 

A 2016. március 17-én indított nemzeti konzultáció (Állítsuk meg Brüsszelt – a szerk.) a kormány kikérte az emberek véleményét arról, milyen álláspontot képviseljen az Európa jövőjével kapcsolatos és a magyar emberek életét nagyban befolyásoló témákról szóló vitában.

MTI

2. A korrupcióról

Magyarországon a parlamenti képviselőknek és közeli családtagjaiknak vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk évtizedek óta. […] Ezen túl a képviselőknek a saját és velük egy háztartásban élő családtagjaik tulajdonairól is igazolást kell benyújtaniuk.

Az OLAF 2017-es éves jelentése alapján Magyarországon az OLAF ajánlásainak 47 százalékánál történt vádemelés 2010 és 2017 között, az EU-átlag ehhez képest 42 százalék. […] Az ügyben eljáró bírónak hatalmában áll értékelni az egyes bizonyítékokat. Vagyis az OLAF jelentései önmagukban csak egy bizonyítéknak minősülnek, de azért relevánsak lehetnek a bűnügyi eljárás során. […]Egy másik tényező, ami befolyásolja a vádemelési arányt az, hogy az OLAF-jelentés véglegesítésekor már nem áll rendelkezésre minden olyan bizonyíték, amely egy későbbi sikeres nyomozáshoz szükséges lenne.

Az egyszereplős közbeszerzési eljárások nagyban függnek az ország gazdasági-társadalmi helyzetétől, és a tagállam piacának szerkezetétől. […] Az, hogy egy közbeszerzésen csak egy szereplő nyújt be ajánlatot, még nem jelent korrupcióveszélyt vagy piactorzulást. A pályázó ugyanis nincs tisztában azzal, hányan pályáztak, így egy versenykörnyezetben nyújt be ajánlatot.

A magyar kormány lépéseket tesz a korrupció megelőzése érdekében. Magyarország több kétéves nemzeti antikorrupciós programot fogadott el, amelyeknek a végrehajtása még folyamatban van. […]

Magyarországon a korrupciós vádak 97 százaléka büntetéssel vagy nyomozással zárul.

3. A szólásszabadságról

Az Alaptörvény biztosítja a sokféleséget és a médiapiac kiegyensúlyozott működését. A magyar kormány elkötelezett abban, hogy biztosítsa ezeket a jogokat. […]

A magyar kormány elkötelezett abban, hogy biztosítsa a szólás- és sajtószabadságot, ennek megfelelően a magántulajdonban levő médiacégek működése és a médiapiacon történt fejlemények kívül esnek a kormány hatáskörén.

Abból az egyszeri esetből, hogy a Parlament első ülésére nem engedtek be újságírókat, nem lehet komoly következtetéseket levonni.

4. Az akadémiai szabadságról

A külföldi egyetemek magyarországi működésével kapcsolatos szabályokat félremagyarázzák, az akadémiai szabadság nincs korlátozva Magyarországon. […] A felsőoktatási törvény módosítása (a Lex CEU – a szerk.) célja az volt, hogy egyenlő esélyeket teremtsen a külföldi egyetemek számára. […] Egyetlen kivétellel minden érintett intézmény technikai kérdésnek tekintette a módosítást, és aláírták a szükséges együttműködési megállapodást. [..] A módosítás és az aláírások között eltelt viszonylag rövid idő bizonyította, hogy az új törvény nem állít teljesíthetetlen feltételeket a külföldi intézmények felé.

Reviczky Zsolt

Minden tagállam joga meghatározni, mely akadémiai programokat akkreditál. A jövőben nem lesz államilag támogatott és akkreditált genderképzés Magyarországon. Az ezzel kapcsolatos felsőoktatási programok azonban végigvihetők. Ez a döntés semmilyen szinten nem korlátozza a kutatás szabadságát, hiszen a téma továbbra is kutatható, és tanítható az alapítványi fenntartású egyetemeken.

5. Az egyesülési szabadságról

A külföldről támogatott szervezet megnevezés csak tényszerű, nem stigmatizáló és nem negatív.

Tüntetés a civilek és a CEU ellehetetlenítése ellen 2017. április 12-én

Túry Gergely

Mivel a civilszféra átláthatóságának hiánya nem egyedüli az országunkban, és több más tagország küzd ezzel, Magyarország csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek élen állnak a polgárok védelmében meghozandó észszerű szabályok elfogadásában.

6. A migránsok és menedékkérők alapvető jogainak tiszteletben tartásáról

A kormány rendelettel vezetett be a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ez idő alatt, és függetlenül a menedékjogi procedúra normál szabályaitól, különleges intézkedések vannak hatályban. […] Ez a Magyarország egészére kiterjesztett válsághelyzet 2019. március 7-ig hatályos, ha nem hosszabbítják meg az akkori migrációs helyzet alapján.

Fazekas István

Eddig egyetlen magyar határőrrel szemben sem volt bírósági eset menedékkérők jogainak megsértése miatt.

Az Európai Bizottság kérésére Magyarország 2018. szeptember 28-i keltezésű válaszlevelében megerősítette, hogy a tranzitzónában tartózkodó emberek számára automatikusan jár étel, amíg kérelmüket elbírálják, és az után is, hogy elutasítják azt.

7. A szociális jogokról

Magyarország visszautasítja, hogy kriminalizálná a hajléktalanságot. […] Az Alaptörvény hetedik módosítása 2018. október 15-én lépett hatályba. Ez nem csupán helyreállítja a közrendet, de védi is a hajléktalanokat. A célja az, hogy a hajléktalanotthonokban megfelelő gondoskodást nyújtson ezeknek az embereknek, és megakadályozza, hogy télen az utcán fagyjanak meg.

Ezek után az Európai Tanácson, illetve Önön, az olvasón/szavazón múlik, mennyire hiszi el mindezt.