A rovarfaj a dióburok-fúrólégy, hazája az amerikai kontinens, s öt-hat évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon. A légy kártétele barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti annak dió minőségét, a héjas dióval szemben ugyanis minőségi követelmény, hogy szép, világos és foltmentes legyen – magyarázta Voigt Erzsébet Viktória, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. tudományos tanácsadója, hozzátéve: Magyarország a dióexportban vezető helyen áll. 

A rovar a dió belsejébe ritkán hatol be, a károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról. 

Védekezni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által engedélyezett vegyszerekkel lehet, de a hosszú rajzási idő miatt legalább ötszöri kezelésre van szükség, ami már nem teszi gazdaságossá a termesztést.

A kártevő a Dunántúlon fordult elő az idén, Zala és Somogy megyében okozta a jelentősebb fertőzést. Jelenlétét az Alföldön és a Tiszántúlon még nem mutatták ki, ezeken a területeken a termés jelentős csökkenése elsősorban a fagykárnak tudható be.

Becslések szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió az idén, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra kerül, míg a fennmaradó hányadot tört dióként – dióbélként – értékesítik belföldön.