A hetedik alaptörvény-módosítás nemzeti ügy, amely nem köthető össze semmilyen pártpolitikai vitával, gazdasági kérdéssel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

"Az új egység Magyarországért több mint 3 millió emberének a véleményét alkotmánymódosítássá formáló politikai akarat nem kapcsolható össze semmilyen más kérdéssel" – fogalmazott a kormányfő, aki ezért jelezte: nem tudják elfogadni a Jobbik kérését. Az ellenzéki párt korábban a letelepedési kötvény megszüntetését támasztotta az alkotmánymódosítás támogatásának feltételéül.

"Tudomásul kell venni, hogy nem lehet 3,3 millió embert ugráltatni", nem fog ennyi ember "úgy ugrálni, ahogy a Jobbik fütyül" – mondta Orbán Viktor. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos forgatókönyvet firtató kérdésre azt felelte: "beterjesztjük a parlamentnek, és mindenkinek lelke rajta, milyen döntést hoz".

A miniszterelnök ugyanakkor az interjúban is megerősítette, hogy folyik a kormányban egy munka, amely abból fakad, hogy megváltozott az ország pénzügyi helyzete, így felvetődik a kérdés, hogyan kell finanszírozni Magyarország pénzügyi szükségleteit. A nemzetgazdasági miniszter az év végéig terjeszti a kormány elé javaslatát, és ez terjed majd ki egyebek mellett a letelepedési kötvényre is.

Orbán azt is mondta, 2011-2013-ban a letelepedési kötvény kibocsátása egy sikeres konstrukció volt, de Varga Mihály pénzügyminiszter megbízást kapott arra, hogy az év végéig vizsgálja felül a rendszert.

A kormányfő azt mondta, nem számít arra, hogy a Jobbik megszavazza az alkotmánymódosítást, mert a párt egy feltételhez kötötte azt, amit a kormány nem teljesít.

Megint a menekültkérdés

"Mindig én vagyok a feketelábú, ha migránskérdésről van szó" – mondta Orbán az uniós menekültügyről. Hozzátette, ő rendszerint felszólal az uniós csúcstalálkozókon, ha erről van szó.

Az uniós döntéshozási mechanizmusról beszélve azt mondta, több száz ember dolgozik azon, hogy előkészítsék az uniós csúcstalálkozókat, őket hívják serpának, teherhordóknak, majd a 28 tagállam képviselői hónapokig egyeztetnek, és létrejön egy záró dokumentum, amibe mindegyik tagállam "bele tudja magát képzelni", és erről tárgyalnak a csúcstalálkozókon. A V4-ek általában felosztják a témákat, mindig van egy szószóló, aki a közös álláspontot ismerteti.

Orbán arról is beszélt, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnöknek jó oka van arra, hogy ideges legyen, mert nem teljesítik a schengeni kötelezettségeket. Hozzátette, ez a feladat nehéz, de nem lehetetlen, Európa pedig nem adja meg a kellő segítséget. Orbán szerint a Frontexnél, az európai határvédelmi szervezetnél 1500 ember dolgozik, míg a magyar határszakaszon 8 ezer, de szerinte az EU-nál nem a határvédelemmel foglalkoznak, hanem "utaztató ügynökök" dolgoznak, akik segítik a minél gyorsabb bejutást az Európai Unióba.

Orbán szerint azért nem tudnak dűlőre jutni Brüsszellel, mert a célban nincs egyetértés, ezért az eszközökben is sok a konfliktus – szerinte Brüsszel nem megállítani akarja a migrációt, hanem együtt élni vele.

Kérdésre azt mondta, ő ugyan az asztalra csaphatna a Frontexszel kapcsolatban, de "méretbeli problémák vannak", és a "nagy játékosokra várunk". Orbán azt mondta ő egyelőre ellenszélben érkezik és távozik az uniós csúcsokról.

Orbán azt mondta, amiatt is "feketelábúnak" tartják Brüsszelben, amiért a magyar kormány az ide érkező migránsoknak nem akar nagyobb napi támogatást adni, mint egy magyar állampolgárnak.

Azt is mondta, hogy határvédelemre például arányaiban többet költünk, mint Németország, és ezzel védjük a mögöttünk lévő országok – Ausztria és Németország – biztonságát. "Mi erőnkön felül vállalunk határvédelmi költségeket, és ez nem más, mint szolidaritás" – mondta.

A kvótaügyről azt mondta, van az asztalon a kötelező kvótáról egy javaslat, amit Magyarország folyamatosan vétóz. Ezt a patthelyzetet úgy akarják feloldani, hogy a soros elnök Szlovákia terjesszen elő egy javaslatot a decemberi csúcson, és ha erről meg tudnak egyezni úgy, hogy az a magyar érdekekkel összhangban legyen, az a jó forgatókönyv.

A rossz forgatókönyv szerint viszont az is előfordulhat, hogy fennmarad a mostani patthelyzet, a nagy államok visszaélnek erőfölényükkel, és "le akarják tuszkolni a torkunkon a kvótát". Orbán azt mondta, akkor "alkotmányos ellenállás" lesz, és komoly vita folyik majd arról, rákényszeríthető-e egy uniós tagállam népére egy idegen népesség, vagyis ki dönt arról, hogy az európai népesség saját tagállamukban kivel él együtt, maguk a tagállamok vagy Brüsszel elveszi-e ezt a jogot.