Sajtóbeszélgetést tartottak ma reggel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezésében a bringásfejlesztések jövőbeli terveiről. A rendezvényen Révész Máriusz, a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos, Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes, Berencsi Miklós, az NFM Kerékpáros Koordinációs Főosztály vezetője és Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke vett részt.

Jön a harmadik rendszámtábla

Az esemény Révész Máriusz felszólalásával kezdődött, aki a vonóhorogra szerelhető kerékpártárolók esetén jelentkező probléma, a harmadik rendszámtábla felszerelhetőségének megoldatlanságáról beszélt, mint mondta, ezt a megoldást év végétől engedélyezik majd. Probléma az is, hogy a kerékpárutak üzemeltetése megszakad a településhatárokon – folytatta Révész – ezt úgy kezelnék, hogy a Magyar Közút átveszi az országos kerékpárút-hálózat üzemeltetését. Felmerült a kerékpáros munkába járás támogatása is, igaz, ennek a mikéntje még nem megoldott (nem tiszta, hogy ki nevezhető kerékpárral munkába járónak, sem az, hogy a támogatás milyen összegű legyen, és milyen jogcímen legyen adható – hiszen a benzinpénzzel vagy a bérlettámogatással szemben itt nincs szó konkrét költség fedezetéről).

Szeneczey Balázs, Révész Máriusz, Kürti Gábor és Berencsi Miklós, az NFM Kerékpáros Koordinációs Főosztály vezetője

Zelki Benjámin

Révész kérdésre további magyar kerékpárutak kialakításáról is beszélt: küszöbön van a Fertőd–Keszthely-nyomvonal kialakítása, mely minimális építéssel mindössze 45 millió forintból megvalósítható, ugyanígy a Győr–Zirc–Veszprém–Balatonfüred- és az Eger–Tisza-tó–Debrecen-útvonal megvalósítását is tervezik. A Budapest–Balaton-bicikliút első, Székesfehérvárig tartó szakaszát már kiválasztották – Etyek felé fog haladni, mint Révész Máriusz a hvg.hu kérdésére elmondta azonban, az építkezés legjobb esetben is csak jövő ősszel kezdődhet meg.

Kürti Gábor úgy összegezte a hazai helyzetet, hogy a naponta biciklivel közlekedők aránya Magyarországon 22%, ami Dánia után a legmagasabb Európában, de nagy területi különbségek vannak: míg az alföldi vagy kisalföldi kisvárosokban 30-50%-os részarányok is lehetnek, rendkívül nagy lemaradásban van Budapest, ahol ez az arány csak 3% körül mozog.

Kerékpárosbarát-e Budapest?

Szeneczey Balázs felszólalását rögtön azzal kezdte, hogy a híresztelésekkel ellentétben a főváros elkötelezett a kerékpárosbarát fejlesztések mellett, kiemelte a BUBI-projektet – mely nemrég volt kétéves és újabb bővítésére került sor – illetve az egyes módok felett álló integrált közlekedésfejlesztési szemléletet, melyet a főváros és a BKK az elmúlt években minden beavatkozásnál szem előtt tart, vizsgálják az adott ponton a kerékpározás fejlesztésének lehetőségét. Mint mondta, nem azért fejlesztették a budapesti kerékpáros-hálózatot, hogy azután ebben visszalépjenek, maximum Budapest már elfogadott közlekedésfejlesztési dokumentumának, a Balázs Mór-tervnek a felülvizsgálata fog megtörténni, hogy a közúti közlekedés fejlesztése is kellő hangsúlyt kapjon benne, de biztosított mindenkit arról, hogy a kerékpáros infrastruktúra rovására nem volt, és nem is lesz semmilyen beavatkozás.

Kérdésre rögtön szóba került a Bartók Béla út ügye, Szeneczey úgy fogalmazott, kedvező a csillagok állása arra nézve, hogy egy kerékpárosbarát fejlesztés legyen, de még várnak a BME véleményére.

A hvg.hu kérdésére Szeneczey azt mondta, a BUBI-projekthez kapcsolódó fontos tervezett hálózati elemek, mint pl. az Üllői út és Podmaniczky utca belső szakaszán, valamint a Baross utcán és Dózsa György úton kialakított kerékpársáv kérdése nem egyszerű. Ha ugyanis a főváros olyan megoldás felé megy el, ami a közúti keresztmetszetet lényegesen csökkenti, az nagyon fog fájni később. Olyan vizsgálatok kellenek, melyek megnyugtató eredménnyel zárulnak ezzel kapcsolatosan, ezt nem tudják figyelmen kívül hagyni, de folyamatosan vizsgálják ennek lehetőségét, és hosszú távon tervezik is a megvalósítást.

Jön a biciklissztráda

Kérdésre az is szóba került, hogy mit tartalmazott az a pályázat, amit Budapest éppen most adott be 8,4 milliárdos kerékpáros-fejlesztésekre fordítható uniós forrásra, Szeneczey szerint az egész városra kiterjedő fejlesztésre készülnek, többek között dél-pesti városrészekben, valamint a II. és XII. kerületben megvalósítandó beruházási elemeket emelt ki, valamint a Rákospatak-mentén, a XIII. kerülettől Kőbányán, Rákosmentén és Isaszegen át egészen Gödöllőig létesítendő új kerékpárutat említette. Révész hozzátette, hogy ez a kerékpárút hatalmas eredmény lesz, hiszen a turisztikai és a hivatásforgalom számára egyaránt megfelelő lesz majd, végig zöldfolyosón át lehet majd bejutni kerékpárral az agglomerációból és a külvárosokból egészen Budapest közepéig, illetve ugyaninnen kerékpárral ellátogatni Gödöllőre.