Egy európai uniós rendeletet csak abban az esetben lehet felfüggeszteni, ha a rendelkezés erre lehetőséget ad, a dublini egyezmény viszont ezt nem teszi lehetővé - közölte Gálik Zoltán a köztévében. Az úgynevezett Dublin III. rendelet pontosan felsorolja, hogy miként reagálhat egy állam a szóban forgó helyzetre, jelezheti például a problémát, majd pedig kidolgozhat egy válságkezelési cselekvési tervet.

A szakértő azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy a Belügyminisztérium kedden közölte, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti "a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását" - azaz menekültek visszafogadását más uniós országokból,

Magának a rendelet végrehajtásának, illetve az ezekből fakadó kötelezettségek felfüggesztésével nagyon óvatosnak kell lenni, mivel a lépés az unió bíróságának, vagy pedig az európai emberi jogi bíróságnak az ellenlépéseit is kiválthatja - mondta a szakértő. Hozzátette, hogy ebben az esetben akár a menekültek is perelhetik az adott tagállamot.  

Az Európai Bizottság kedden a magyar lépésre reagálva közölte, hogy azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, miért függesztette fel a menekültek más uniós tagállamokból való visszafogadását. Miután Magyarország technikai okokkal magyarázta lépését más államoknak, az Európai Unió tudni akarja, hogy milyen lépések történtek a probléma megoldására - jelentette a Reuters hírügynökség egy uniós szóvivőre hivatkozva.

"Minthogy a dublini rendelet nem tartalmaz olyan lehetőséget, amely szerint a fogadó tagállamok felfüggeszthetnék a menekültek átvételét, a bizottság azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, hogy milyen természetű és kiterjedésű technikai akadályról van szó, és milyen intézkedések történtek ennek kezelésére" - jelentette ki a bizottság egyik szóvivője.