Összesen 19 terméknél, minden második esetben találtak hiányosságokat, enyhébb és súlyosabb jelölési hibákat.

Gyakori hibának számított, hogy a jelölésen feltüntetett adatok nem egyeztek a gyártmánylapban vagy a termékspecifikációban foglaltakkal, vagyis nem valósághűen tájékoztatták a fogyasztókat az adott joghurtról.

Nem pontosan sorolták fel például az összetevőket, egyes adalékanyagok és egyéb összetevők hiányoztak a jelölésről, illetve a tápértékadatok nem egyeztek a gyártmánylapban vagy a termékspecifikációban foglaltakkal.

Előfordult, hogy olyan termékeket neveztek epres joghurtnak, amelyben nem volt meg az előírt, legalább 4 százalékos gyümölcstartalom vagy utóhőkezelték.

Egy esetben találtak a boltok polcain magyar nyelvű jelölés nélküli termékeket is.

Flickr / Creative Commons / JaBB

A csak kisebb jelölési hibás termékek előállítóját vagy forgalmazóját a hatóság figyelmezteti.

A súlyosabb jelölési hibáknál élelmiszerellenőrzési bírságot szabnak ki, és kötelezik a felelőst a hibák javítására. Az élelmiszer-ellenőrzési bírság várható összege összesen körülbelül 700 ezer forint lesz – közölte a Nébih.

A laboratóriumi ellenőrzéskor a Nébih mind a 38 termék zsírtartalmát ellenőrizte, illetve szúrópróbaszerűen vizsgálták a joghurtok tartósítószer, édesítőszer- és mesterségesszínezék-tartalmát is.

A jelölésen feltüntetett édesítőszerek mennyisége minden esetben megfelelt az előírt maximális értékeknek, és a termékek mikrobiológiai vizsgálata igazolta, hogy egy termék kivételével minden vizsgált joghurt grammonként az előírt mennyiségben tartalmazta a tejsavbaktériumokat.

A Nébih honlapján közzétették a megvizsgált joghurtok nevét, a gyártójuk vagy a forgalmazójuk megjelölésével együtt.

A tejtermékeket négy szempont alapján pontozták: külső, állomány, szag, íz. Az összesített lista élén a Zott joghurtja végzett, a legalján pedig egy Békéscsabán gyártott termék.