A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) megbízásából 2014 tavaszán közvélemény-kutatás készült a 18 és 30 év közötti magyar fiatalok hazájukról alkotott történelemképével és a nemzeti örökséghez és emlékezethez fűződő viszonyával kapcsolatban – írta szerdán a NÖRI.

Az intézet arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a magyarországi fiatal felnőtt lakosság a történelemhez, milyen képet alkot róla, mit tart fontosnak a történelemoktatásban, mit gondol a nemzeti, kulturális örökség ápolásáról.

Az 1204 fiatal megkérdezésével készült, reprezentatív kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok háromnegyede érdeklődik a magyar történelem iránt és fontosnak tartja annak ismeretét. Történelmünket leginkább negatív jelzőkkel illették, mint például: "viharos". A pozitív jelzők között többször említették a "hazaszeretetet" és a "hazafiasságot" – olvasható a NÖRI közleményében. 

Mátyástól Mátyásig

A felmérésben, amelyet két 15 fős fókuszcsoportos interjú is kiegészített, arra is rákérdeztek, hogy viszonyulnak a fiatalok a történelmi személyiségekhez.

MTI / Máthé Zoltán

A pozitív szereplők között Hunyadi Mátyás végzett az élen (42 százalék említette, hármat lehetett megnevezni), akit Szent István (38 százalék), Széchenyi István (31 százalék) és Kossuth Lajos (24 százalék) követ. Tőlük messze lemaradva szerepelt a felmérésben Petőfi Sándor, Deák Ferenc, IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc, Árpád fejedelem, Horthy Miklós, Hunyadi János és Attila hun király. A felmérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy – Horthyt kivéve – a történelemoktatásban kanonizált és egyértelműen pozitívan ábrázolt szereplők uralják a fiatalok történelemképét.

Ugyanakkor a negatív szereplők élmezőnyében Koppány kivételével kizárólag 20. századi személyeket, sőt ma is aktív politikusokat találni, ami a közélettel és az aktuálpolitikával szembeni elutasításra utal. Rákosi Mátyás végzett az élen 18 százalékkal, őt Kádár János (12 százalék), Gyurcsány Ferenc (12 százalék), Szálasi Ferenc, Horthy Miklós, Orbán Viktor, Koppány, Bajnai Gordon és – egyetlen külföldiként – Adolf Hitler követi.

Míg pozitív szereplőt a megkérdezetteknek csupán 14 százaléka, addig negatívat minden második válaszadó nem nevezett meg.

Melyek is a nemzeti ünnepek?

Kiderült: a nemzeti ünnepekkel kapcsolatban pontatlan ismereteik vannak a fiataloknak. A megkérdezettek fele nemzeti ünnepként említette május 1-jét. 37 százalék a pünkösdöt, 28 százalék a karácsonyt is nemzeti ünnepnek tartja.

A történelemoktatással a fiatalok nagy többsége elégedett, azonban a budapestiek és a felsőfokú végzettségűek kevésbé.

További részleteket a NÖRI honlapján közzétett összefoglalóban olvashat.