L.Simon: Horthynak nem lehet szobra Magyarországon

L. Simon László, a Fidesz kultúrpolitikusa leszögezte: azzal a korszakkal nem akarnak semmiféle közösséget vállalni. A politikus ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a német megszállást határkőnek tekinti, óriási tragédiának, amely ha nem következik be, talán a magyar történelem, a magyar zsidóság sorsa is másképp alakul. Hozzátette: a magyar zsidóság deportálása nem valósulhatott volna meg magyar közreműködés nélkül. Horthy Miklós kormányzónak 1944. március 19. után volt választása - jelentette ki a képviselő. A német megszállás után játszott szerepe miatt nem lehet szobra ebben az országban, még akkor sem, ha voltak érdemei a deportálások leállításában - jelentette ki.L. Simon László elmondta, hogy azokról is meg kell emlékezni, akik helytálltak a nehéz időkben: példát mutatott például Sárbogárd szolgabírája, aki nem engedte, hogy elvigyék a településről a zsidókat, ezért a nyilasok őt deportálták.MTI / Mészáros JánosA kiállítás megnyitója előtt tartott konferencián Romsics Ignác történész, akadémikus felidézte a magyarországi zsidóság történetét, rámutatva, hogy bár az 1919-es Tanácsköztársaság után fellángoló antiszemitizmust Bethlen István az 1920-as években sikeresen visszaszorította, az 1930-as években megfordult a trend, részben a belső szociális problémák, részben pedig a hitleri Németország gazdasági és szellemi dominanciája miatt.Az 1930-as évek végén elfogadhatatlan módon megindult a zsidóellenes, diszkriminatív jogalkotás, 1941-ben Kamenyec-Podolszk térségében 18 ezer Magyarországról kitoloncolt zsidó vesztette életét, Újvidéken mintegy ezer - mondta. A történész azt mondta, hogy 1942-től több más országban már zajlott a holokauszt, Magyarországon azonban a 800 ezres zsidóság létét évekig nem fenyegette közvetlen veszély, az 1944-s német megszállásig úgy tűnt, van esélyük a túlélésre. 1943-ban a Hitlerrel folytatott tárgyalásokon Horthy megvédte Kállay Miklós miniszterelnök politikáját és elutasította a deportálásokat - fűzte hozzá.A német megszállás után két hónappal, 1944 május közepén azonban megindult a zsidók deportálása, június elejéig - amikor a szövetségesek normandiai partra szállása után Horthy leállíttatta a transzportokat - mintegy 439 ezer zsidónak minősített magyar állampolgárt szállítottak ki, a vidéki zsidóság mintegy háromnegyedét. A konferencián elhangzott, hogy közülük hozzávetőleg 40 ezren maradhattak életben.Romsics Ignác szerint Horthy egyértelműen felelős a vidéki zsidóság deportálásáért, a kormányzó és magyar elit tudta, hogy milyen sorsot szántak a németek a deportáltaknak. A konferencián elhangzott, hogy az első, 1944. május 14-ei tízezres transzport kevesebb mint egyharmada élte túl az első napot Auschwitzban.