Átírták a földtörvényjavaslatot

A tavaly júliusban beterjesztett kormányelőterjesztésen hétfőn több, terjedelmes bizottsági módosító indítvány elfogadásával változtatott a parlament kormánypárti többsége. Ezekkel újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást. A lényeges változtatások egyike, hogy az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.A módosítás szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai.Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy május végi gazdafórumon a módosító javaslatokról azt mondta: miután Magyarország az Európai Unió tagja, a törvény leírja, hogy az unió polgárai is vásárolhatnak itt földet, utána azonban arról rendelkezik, miképp lehet elérni, hogy mégse tudjanak venni "egy kávéskanálnyit se", ha nem teljesítik a szigorú feltételeket. A jövőben ténylegesen csak az vehet földet, aki földműves, helyben él, a gazdákból alakult földbizottság jóváhagyja, majd egy állami hivatal is engedélyezi a vásárlást - fejtette ki.Ennek megfelelően a parlament döntött a helyi földbizottságok létrehozásáról. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez. Tagjuk legalább három, legfeljebb kilenc helyi gazdálkodó lehet.Az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződés szerint 2014. május 1-jét követően minden tagállami állampolgár termőföldet szerezhet Magyarországon. Ugyanakkor a földtulajdonjog megszerzése változatlanul feltételekhez köthető, harmadik országok polgárainál pedig továbbra is fenntartható a tilalom. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csaknem egy éve, tavaly július 12-én terjesztette a parlament elé az új földtörvény javaslatát.A tárca akkori közleménye szerint az új jogszabály elsődleges célja a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződések kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása.Az indítványt októberben kezdte tárgyalni a parlament. A vita előtt pár nappal Orbán Viktor miniszterelnök egy agrárfórumon azt mondta, a jogszabály véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi a zsebszerződéssel "kilopott" földet, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól, és korlátozza a nagybirtokot. Fazekas Sándor agrárminiszter parlamenti expozéjában szintén arról beszélt, garantálják, hogy csak magyar földművesek vehessenek termőföldet.A kormány javaslatát később nemcsak ellenzéki képviselők akarták jelentősen átírni, hanem két kormánypárti képviselő, a földbérlet-pályázati rendszert hosszú ideje bíráló Ángyán József korábbi agrárállamtitkár és fideszes frakciótársa, Bencsik János. Azt akarták elérni, hogy valóban csak a helyben lakók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz, és több beleszólást adtak volna a földhasználati ügyekbe a helyi közösségeknek. Hetven módosító indítványuk közül azonban egyet sem fogadott el a Ház, igaz, volt, amelyet részben beépítettek a bizottsági indítványokba.Ángyán József a napokban azt mondta, 95 százalék a valószínűsége, hogy a földtörvény elfogadása után kilép a Fidesz-frakcióból. A parlament egyébként még tavaly decemberben módosította az alkotmányt annak érdekében, hogy sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő jogszabály legyen a földtörvény.A földtörvény tárgyalásának elhalasztásáról februárban, gyulai frakcióülésén döntött a Fidesz-KDNP. Úgy határoztak, a javaslat vitáját csak az agrárkamarai választások után folytatják. Az új köztestület, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara országos alakuló küldöttgyűlése március végén volt.