Egyre inkább bűnözéssel összefüggésben mutatja a romákat a média

A hatóság szóvivői irodájának a tanulmányt ismertető közleményéből – amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez – kiderül: népességbeli arányukhoz képest a hírekben jóval kevésbé láthatók nők, nyugdíjasok, fogyatékkal élők, munkanélküliek és a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozók.Az elemzés kilenc közszolgálati és tíz kereskedelmi tévés és rádiós hír- és politikai műsor 2012 első félévében sugárzott adásainak vizsgálatán alapul, amelyben összesen mintegy százezer szereplő megjelenését rögzítették.A jelentés kimutatta, hogy a megelőző félévhez képest csaknem öt százalékponttal, mintegy 24 százalékra nőtt a bűnözéssel összefüggésbe hozott romák aránya a romák összes médiabeli megjelenésén belül a vizsgált időszakban. Javult viszont a politikai migránsok médiaképe, akiknek a bűnügyi hírekhez köthető aránya 62,2 százalékról 18,5 százalékra esett a bevándorlók összes szereplésén belül, és helyette elsősorban külpolitikai témák kapcsán jelentek meg.A magyar lakosság 29 százalékát kitevő nyugdíjasok a hírműsorok szereplőinek századrészét tették ki. A nemek megjelenési arányai átlagosan négyötödös többséget mutattak a férfiak javára, miközben a népesség több mint 52 százaléka nő.Névvel, beosztással a szereplők felét jelenítették meg, és ebben a kategóriában is a férfiakat favorizálták: 64 százalékuk kapott részletes bemutatkozási lehetőséget. A szerepeltetett romáknak csak mintegy ötöde jutott ilyen lehetőséghez, ami 5 százalékpontos csökkenés a megelőző félévhez képest is.A fogyatékkal élő emberek közül is csak 19 százalékukat mutatták be névvel és beosztással. E társadalmi csoport médiareprezentációja a hírműsorokban mindössze 0,2 százalékos, bár a lakosságbeli arányuk ezzel szemben 5,7 százalék.A munkanélküliként bemutatott szereplők száma csupán 95 volt, vagyis körülbelül egy ezreléknyi, miközben a magyarországi teljes népesség mintegy öt százaléka sorolható ebbe a csoportba.Míg a romák reprezentációja 2011 első félévében az összes műsortípust figyelembe véve a kisebbségi szereplők között 43,9 százalék volt, 2011 második felére előbb 30,6 százalékra, majd 2012 első félévére még tovább, 27,2 százalékra csökkent. A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők legmagasabb megjelenési aránya továbbra is a közszolgálati műsorokban tapasztalható, 2,9 százalékkal.A leggyakrabban szereplő, határon túli magyarok esetében fordított a trend. Itt a korábbi 47 százalékos arány 60 százalék fölé emelkedett a kisebbségi megjelenések közül. Ez a tendencia a kereskedelmi hírműsorok kivételével minden műsortípusra jellemző volt.A közszolgálati csatornákon az M1 esti Híradója, az Este és a Ma reggel című műsora, a Duna TV Híradója és Közbeszéd című magazinműsora, a Kossuth Rádió Déli és Esti Krónikája, valamint az Ütköző című műsora szolgált forrásul. A kereskedelmi televízióknál a TV2 Tények és Mokka műsora, az RTL Klub Híradója, az ATV Híradója és Egyenes beszéd magazinja, a Hír TV Híradó 21 és Rájátszás című műsora, az Echo Tv Híradója, míg az országos kereskedelmi rádióknál a Class FM és a Neo FM Hírek műsora került górcső alá.