Az alpereseknek felróható magatartás nem állapítható meg a felperes elítélésével, illetőleg a felperessel szemben lefolytatott büntetőeljárással összefüggésben. Az ítélet szerint önmagában a jogalkalmazó szervek tévedése nem jelent egyúttal felróható magatartást is – mondta az október 5-i ítélettel kapcsolatban Cseh Attila, a törvényszék elnökhelyettese kedden.

A Szegedi Törvényszék álláspontja szerint a polgári peres bíróság a büntetőeljárás törvényességét a személyiségi jogi per keretében – mely jogsértésre Kaiser Ede hivatkozott – nem bírálhatja felül, ebben a tekintetben kizárólag a büntetőügyben eljáró hatóságok foglalhatnak állást. A jogalkalmazó téves mérlegelése – mely ebben az esetben megállapítható – nem jelentette a felperes személyiségi jogának a megsértését, így ez alapján nem lehet helye kártérítési igénynek.

A Szegedi Törvényszékhez eddig nem érkezett fellebbezés, az erre rendelkezésre álló idő azonban még nem telt le – közölte az elnökhelyettes.

2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre is emelkedett.

Kaiser Ede két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki, nem Kaiser Ede a móri gyilkos.