A Mal-vezér szerint helyesen cselekedtek

A vezérigazgató a vádirat megállapításaival kapcsolatban Szabó Györgyi büntetőtanácsa előtt megjegyezte, hogy a csurgalékvízárok annak idején üzemszerűen, dugulásmentesen működött, de ha eldugult volna, szerinte annak sem lett volna hatása a katasztrófára.Részletesen felidézte, hogy az iszapömlés bekövetkezte után a Mal munkatársai közül ki kit hívott, mit mondott, és kijelentette, hogy az első percekben egyikük sem volt tisztában a vész nagyságával. Közlése szerint ő akkor szembesült azzal, amikor felfutott a X-es kazettára, s meglátta a kiszakadt sarkot; a látvány sokkhatásként érte. A vezérigazgató azt mondta, utólag is úgy érzi, hogy helyesen cselekedett, amikor két munkatárssal a helyszínre ment, a többieket pedig a gyár leállítására utasította.Az elsőrendű vádlott cáfolta az ügyészség azon állítását, miszerint gyakorlatilag nem tettek semmit a segítségnyújtásért. Közölte: Devecserben megkérdezték a polgármestert, mit tehetnek, majd mivel munkát nem kaptak, visszamentek Kolontárra, hátha ott segíteni tudnak. A katasztrófavédelem azonban átvette az irányítást, ezért a Mal munkatársai inkább a sáncépítést kezdték el szervezni, illetve a rendőrségnek segítettek a szükséges iratok felkutatásában - tette hozzá B. Zoltán."A halálesetek híre mindegyikünket felkavart, meg is kérdezték, szükségünk van-e pszichológusra, de úgy éreztük, inkább a teendőkkel kell foglalkoznunk" - idézte fel a vezérigazgató. Felháborítónak nevezte, hogy azt feltételezik róluk: szándékosan nem vettek részt a kárelhárításban. Hosszan fejtegette, hogy a környezeti kár nem lett akkora, mint előre jelezték, így például a folyóvizekbe visszatértek az élőlények, sőt védett fajok is megjelentek, amelyek korábban nem voltak jelen a területen.Abban egyetértett a váddal, hogy nem volt megfelelő a kazetta területének kiválasztása, de hozzátette: abban egy vádlott sem vett részt. A vezérigazgató megjegyezte: a vádlónak pontosítania kellene a vádat, amelynek a nagy hibája, hogy csak általánosságban utal a mulasztásokra. B. Zoltán vallomásának utolsó részében vádlott-társainak munkáját, emberi jó tulajdonságait hosszan, külön-külön méltatta. A tárgyalás november 5-én B. Zoltán meghallgatásával folytatódik, akkor az elsőrendű vádlott a bíró kérdéseire válaszol.A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül az iszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügyészség halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat január közepén 15 terhelttel szemben. Az ügyész valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.A vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához, a vádlottak - akik akkor valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottjai voltak - a hatóságokat, külső szervezeteket és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, késve adtak jelzést a MÁV-nak és a zöldhatóságnak. Mentésre irányuló intézkedést a katasztrófa után a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is.