Elégedetlen a gondnoksági rendszerrel az ÉFOÉSZ

A szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, bíznak abban, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) nemcsak a szerintük a legsúlyosabb jogfosztást jelentő kizáró gondnokságot törli el, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy a szakértők és gondnokok csak egy új, korszerű szemléletű képzést követően, maximális szakmai hozzáértéssel végezhessék majd fontos és felelősségteljes munkájukat. A gondnokság intézményét a Ptk. szabályozza, a szervezet pedig úgy tudja, hogy a kérdés szerdán kerül a kormány asztalára.Az érdekvédelmi szervezet közölte, tucatjával kapnak panaszokat, melyekben az érintettek leginkább a szakértői vizsgálatok és a gondnokok tevékenységét sérelmezik. A hozzátartozók nehezményezik, hogy a pár perces vizsgálatokat olyan szakértők végzik, akik azt sem tudják, hogyan kommunikáljanak autista vagy értelmi fogyatékos emberekkel, és sokszor nem hozzáértő módon járnak el.Ennek azért van jelentősége - írták - mert a szakértői véleményekre alapozott bírói döntés gyakran jár azzal a következménnyel, hogy az érintettek teljesen elveszítik a kontrollt a saját életük felett.Utaltak arra, hogy Magyarországon világviszonylatban is egyedülállóan sok, mintegy 70 ezer ember áll gondnokság alatt. A gondnokolt személy helyett más dönt élete minden mozzanatáról, például olyan fontos kérdésekben is, mint hogy hol éljen, milyen munkát végezzen, mire költse a pénzét.Álláspontjuk szerint bár a gondnoksági rendszert eredetileg azért hozták létre, hogy megvédje az arra rászorulókat, mára már éppen azok szenvednek el súlyos sérelmeket, akik gondnokság alatt vannak.Az érdekvédő szervezet kitért arra is, több szülő és érintett arra a panaszkodik, hogy a gondnokok nem megfelelően látják el a munkájukat, így például nem tartanak kapcsolatot a gondnokolttal, indokolatlan költségeket számolnak el, de olyan eset is előfordult, amikor a gondnok rendszeresen a saját üzletében forgalmazott termékeket vetetett meg a szokásos ár többszöröséért a gondnokoltjával.Jelezték, az ilyen visszaélésekkor a hozzátartozók is tehetetlenek, mert panaszt csak éppen az érintett gondnok hozzájárulásával tehetnének az érintettek. A jelenlegi szabályozás szerint háromféle gondnokság létezik. A kizáró gondnokság azt jelenti, hogy minden ügyben a gondnok dönt és jár el önállóan, korlátozó gondnokság esetén a gondnoknak jóvá kell hagynia a gondnokolt döntéseit.Kizáró gondnokság esetén tehát a gondnokoltnak egyáltalán nincs beleszólása az őt érintő ügyekbe, a korlátozó esetében dönthet arról, hogy mit akar, de ezt a gondnoknak jóvá kell hagynia.A gondnokság harmadik fajtája az úgynevezett ügycsoportos korlátozó gondnokság; ebben az esetben csak meghatározott ügyekben kell közösen döntenie a gondnoknak és a gondnokoltnak.