A büntethetőség alsó korhatárának meghatározása kapcsán nem egységes az európai államok gyakorlata - írja közleményében a biztos hivatala. 

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéből és a kapcsolódó Kommentárokból azonban az a szemlélet és egyértelmű irány következik, hogy a gyermekközpontú igazságszolgáltatás célja - a gyermek legfőbb érdekét szem előtt tartva - a nevelés, a segítés, a társadalmi visszailleszkedés. Eszerint a szabadság elvonása csupán végső eszközként, és a lehető legrövidebb ideig tartó módon alkalmazható.

A gyermekjogi szakombudsman feladatait is ellátó alapjogi biztos szerint a deviáns gyerekek problémáját nem elsődlegesen büntetőjogi szankciókkal, hanem a gyermekekkel foglalkozó szakmákkal (gyermekvédelem, oktatás, egészségügy) összefogva, a megelőzést és a gyermekek jogait előtérbe állítva szükséges kezelni.

A felelősség alacsonyabb korhatárának megállapítása - társadalmi vitát és komoly, szakmai egyeztetést követően - lehet indokolt, azonban a Btk. ezirányú módosítását a nemzetközi egyezmények szellemiségéből fakadó kötelezettségeken, és az igazságszolgáltatás rendszere gyermekbaráttá tételének szándékán túl különösen nem indokolja a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma, jellege, és az életellenes cselekmények kriminálstatisztikai száma sem - teszi hozzá a közlemény.