Soltész: egyéni megoldások kellenek a fogyatékosoknak

Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára csütörtökön egy a témában rendezett budapesti konferencián arról beszélt, új szemléletre van szükség, arra, hogy általános megoldások helyett az érintettek számára olyan segítséget, eszközöket biztosítsanak, amelyekre az adott élethelyzetében szükségük van. Követendőnek, példaértékűnek nevezte a most lezárult, az Új Széchenyi-terv keretében az Európai Unió által támogatott úgynevezett Guruló projektet, melynek során országos rehabilitációs hálózatot alakítottak ki, hogy elősegítsék a mozgássérültek társadalmi és foglalkoztatási integrációját.A 2008-ban - a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (Merek) által elindított - mintegy 1,4 milliárd forintos projekt lényege, hogy az ország hét régiójában kialakított szervizközpontokban olyan szolgáltatásokat biztosítanak, ahol javítják, karbantartják, illetve az érintettek speciális, egyéni igényeinek megfelelően alakítják át például a kerekes székeket.Kogon Mihály, a Merek igazgatója az egyéni szükségletek kapcsán arról beszélt, hogy sok esetben a tömegesen legyártott, akár milliós értékű eszközöket - kisebb átalakítások nélkül - lényegében nem is tudják használni a rászorulók. Elmondta, tapasztalatai szerint a hozzájuk fordulók fele például "rossz pozícióban" ül a kerekesszékében, és ez hosszabb távon komoly problémát jelent a számukra. Szavai szerint a megoldás az, hogy ha ezeket az eszközöket - amelyre a társadalombiztosítás nagyon sok pénzt fordít - az egyéni szükségleteknek megfelelően át tudják formálni, alkalmassá tudják tenni.Közölte, a Guruló projekt során kialakított műhelyekben a szakemberek, köztük orvosok, mozgásterepeuták a műszaki dolgozók bevonásával egy nemzetközi módszer alapján együtt döntenek arról, hogy az adott mozgássérültnek miként alakítsák át egyénire a kerekesszékét. Kitért arra, hogy a korábban adományként kapott eszközök egy részét nem is tudták használatba adni a megfelelő szervizhálózat hiányában. Azt hangoztatta, hogy az általuk kialakított regionális hálózat és kölcsönzési rendszer biztosítja, hogy az eszközöket hosszú időn keresztül használni lehessen.Soltész Miklós a konferencián jelezte, a minisztérium tárgyalni kíván az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, mert - mint mondta - ez a projekt megéri, hogy támogassák. Bartal Attila, a projekt vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az eszközök átalakítása, egyénivé formálása sokak előtt megnyithatja a munka, az önálló élet, vagy új szabadidős tevékenységek, sportok lehetőségét.Súlyos helyzetnek nevezte, hogy Magyarországon európai viszonylatban is rendkívül alacsony, mintegy 23 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, a mozgássérültek foglalkoztatási arányát pedig 10-15 százalékosra becsülik. A projektvezető egy 2011-es Tárki-felmérést ismertetve ugyanakkor arról is beszélt, hogy a mozgássérült emberek sem feltétlenül törekednek az önálló életvitelre, munkába állásra. Elmondta, a kutatás szerint a megváltozott munkaképességű emberek 12 százaléka keres aktívan munkát, és 25 százalékuk az, aki szeretne dolgozni.Szavai szerint ugyanakkor ha sikerül, a gyakran házilag barkácsolt, leromlott műszaki állapotú, külsőleg is lepusztult, "sablon eszközöket" professzionális módon alkalmassá, egyénivé, méltóvá tenni, akkor ezzel együtt az érintettek igényei, valamint a társadalmi szemlélet is megváltozik majd. Bartal Attila tájékoztatása szerint eddig a vártnál ötödével többen, mintegy 4.800-an fordultak már a rehabilitációs hálózathoz Budapesten, Székesfehérváron, Szombathelyen, Kaposváron, Miskolcon, Nyíregyházán és Mórahalmon.A konferencián kiosztott tájékoztató anyag szerint a jelenlegi eszköztámogatási rendszer hibája, fő "fogyatékossága" az, hogy a rehabilitációs célokat, az önálló életvitelt, és a munkavállalás céljait nem kezeli egységként, hatékonyan. A konferencián részt vett delegációjával a Budapesten tartózkodó Nassar Al-Rubae iraki szociális és munkaügyi miniszter is.