A főbíró az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este elmondta: a Velencei Bizottság igazságszolgáltatással kapcsolatos észrevételei egy ponton érintik a Kúriát, akkor, amikor megfogalmazzák azt, hogy a felsőbb bíróságok gyakorlatának, így a Kúria jogegységi döntéseinek kötelező jellege és az alsóbb fokú bírák ebből a szempontból is történő értékelése befolyásolhatja a bírói függetlenséget.

Bármennyire nagy tekintélyű testület is a Velencei Bizottság, melynek állásfoglalására mindig oda kell figyelni, mégis előfordulhatnak olyan szempontok, amelyeket nem értékeltek megfelelő súllyal, ez esetben példának okáért azt, hogy a jogegységi eljárás a magyar jogrendszerben közel másfél évszázada jött létre és bár a II. világháború után egy időre megszűnt, 1997 óta ismét létezik, és ez idő alatt a fentihez hasonló kifogásokkal nem illették - fejtette ki Darák Péter. Hozzátette: a jogegységi döntés alsóbb fokú bíróságokra nézve kötelező jellegéről a szakmán belül voltak viták, a büntetőjogászok vélekedtek úgy, hogy ez szükséges, a jogalkotó pedig ezt az álláspontot fogadta el, ám ha formálisan jogszabály nem is tenné kötelezővé a Kúria jogegységi döntéseit, azok hatásukat tekintve feltehetően e nélkül is ilyenek lennének az alsóbb fokú bíróságok körében.

A bírói nyugdíjkorhatár leszállítása miatt távozó kúriai bírákkal kapcsolatban kialakult helyezet az elnök szerint nem könnyű, de úgy ismerte meg kollégáit, mint akik méltósággal viselik, többségük pedig feltehetően él a felkínált lehetőséggel és valamilyen formában továbbra is segíti a Kúria munkáját. A legfontosabb mégis az, hogy a legfelsőbb bírói testület működése zökkenőmentes maradjon, ne húzódjanak el az eljárások - tette hozzá az elnök.

A Kúrián megkezdődött az eddiginél nagyobb létszámú bírói tanácsok létrehozása annak érdekében, hogy az egyes ügyek vizsgálatakor a szakmai vélemények minél tágabb körben fogalmazódhassanak meg. Darák Péter ettől is azt várja, hogy a jövőben egy jobb minőségű munkát eredményezzen. Folyik a normakontroll tanács tagjainak pályáztatása. Ennek feladata lesz az önkormányzati rendeletek alaptörvénybe ütközésének vizsgálata, illetve a valódi alkotmányjogi panaszok folytán az Alkotmánybíróságok által konkrét bírósági ügyekben megállapított alkotmánysértések következményeinek a levonása. Ennek a tanácsnak a munkája az egyik legperspektivikusabb a Kúria elnöke szerint.

Darák Péter beszélt arról is, hogy a Kúrián joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálják majd a legégetőbb jogalkalmazási problémákat. A büntetőjog területén ez most az alsóbb fokú bírósági ítéletek felsőbb bírósági hatályon kívül helyezésének indokoltsága, a polgári jogi területen pedig az általános szerződési feltételek, ezen belül is a banki szerződések kérdésének vizsgálata. Darák Péter elmondta, hogy a törvény erejénél fogva tagja a bírósági igazgatás kontrollálására hivatott 15 tagú Országos Bírói Tanácsnak, ahol az egyes tagok félévente felváltva töltik be a testület elnöki posztját. Ám a Kúria-elnök azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a maga részéről lemond erről, ugyanis elsősorban szakmai vezetőnek tartja magát, aki igazgatási funkciókat kizárólag a Kúria vonatkozásában kíván ellátni.

Vezetői szerepfelfogását Darák Péter menedzsertípusúnak írta le, akinek a legfontosabb feladata, hogy minél jobb feltételeket biztosítson a magas szintű elméleti, jogegységi munkához.