A kormány is jóváhagyta a BKV finanszírozásáról szóló megállapodást, és a Fővárosi Közgyűlés is megadta szerdai ülésén a zöld jelzést Tarlós István főpolgármesternek, hogy aláírja azt. A javaslatot 18 igen és 13 nem ellenében fogadták el a képviselők, a kormánnyal pedig 48 órán belül aláírják a megállapodást - erről Tarlós István főpolgármester számolt be szerdán délután. A tervek szerint nem új lakossági adót vezetnek be, hanem a közműszolgáltatókat terhelő adót vetnek ki 2013. január 1-jétől. A normatív támogatást – a zárolt 32 milliárdot – idén még megkapják, de az állam ezt követően több év alatt fokozatosan kivonul a finanszírozásból, ami jövőre már 22 milliárd forintra csökken.

Tarlós szerint a több mint 63 milliárd forintos adósságállomány kérdése, amelyet három év alatt kell visszafizetnük, még nincs megoldva, egyelőre az ütemezés és a kifizetés forrása is nyitott kérdés, bár tavaly augusztusban a kormány még ígéretet tett az adósság részleges átvállalására. A finanszírozással kapcsolatban a főpolgármester azt mondta, hogy a konkrét számok kidolgozása a közszolgáltatási szerződés megkötése után várható, egyelőre "csak a keretek vannak lefektetve".

Egy meg egy

A megállapodás értelmében a kormány az idei évre vállalja az 1+1 forintos finanszírozást, vagyis minden fővárosi forinthoz az állam is odateszi a magáét. Jövő évtől azonban kivonul a finanszírozásból - a konvergenciaprogram értelmében 2013-ban 10 milliárd forinttal kevesebb normatív támogatást adnak, majd fokozatosan megszüntetik az állami szerepvállalást. Az infrastruktúrafejlesztést és az elektronikus jegyrendszer bevezetését uniós forrásból fogják biztosítani. A kormány egyetért a fővárossal abban, hogy a jövőben a kerületek és az agglomeráció is vállaljon részt a BKV finanszírozásából.

Mivel az állami szerepvállalás kiváltását szolgálná az új adó, az Horváth Csaba fővárosi szocialista frakcióvezető szerint 100 milliárdos nagyságrendű is lehet. Ebből csak a jelenlegi forrásokat biztosítják, a fejlesztéshez új forrásokra lenne szükség.

A főváros azt is vállalja a megállapodás értelmében, hogy megvizsgálja a külső szolgáltatók bevonásának lehetőségét, illetve „a közösségi közlekedés költségnövelő tényezőit és az inflációt figyelembe vevő, a bevételeket növelő üzlet- és tarifapolitikát alkalmaz”, vagyis jegyárat emelhet. Vitézy Dávid, a BKK elnöke ezt úgy pontosította: drasztikus jegyáremeléssel nem számolnak, maximum inflációkövetővel, hiszen az előbbi bevételcsökkenést okozna. Vitézy szerint a jövőben ehelyett a szigorúbb ellenőrzésre helyezik a hangsúlyt, a végső megoldást pedig az elektronikus jegyrendszer bevezetése hozhatja el.

Ahhoz, hogy a szerződés életbe léphessen, azt az Európai Bizottságnak is véleményeznie kell, erre 30 nap áll az előírás szerint rendelkezésükre, a fővárosnak viszont május 1-jétől rendelkeznie kellene a megállapodással. A hvg.hu kérdésére Tarlós István azt mondta, hogy az uniós bejelentéseket már megtették, de amíg nem volt szerződés és nem voltak konkrétumok, ezeket nem lehetett jóváhagyatni. Most abban reménykednek, hogy 24-48 órán belül megkapják a szükséges visszajelzést. A közgyűlési vitában György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes azt mondta: jogszabályi változások sokasága kellett ahhoz, hogy a BKK átvehessen bizonyos feladatokat. Ezt az átalakítást az unió illetékes szervezete Magyarország "legígéretesebb intézmény-átalakításának nevezte" - közölte.

Dugódíj

Tarlós István és Vitézy Dávid szerdai sajtótájékoztatójukon a dugódíj fokozatos bevezetéséről is beszéltek: 2013 júniusától a díjat egyes helyeken már beszednék. A BKK elnöke arra emlékeztetett, hogy az előző városvezetés 2009-ben vállalta a 4-es metró uniós finanszírozásának feltételeként a dugódíj bevezetését. A díj bevezetésének egyelőre még vizsgálják a különböző lehetséges modelljeit, folynak a számítások, de valószínűleg egy olyan rendszert alakítanak ki, mint amilyen az autópályákon is működik. A főpolgármester a dugódíjból 9-20 milliárd forintos bevételre számít.

Egy kormányzati forrásunk - aki még szerda reggel is azt állította, hogy a kormány nem veszi napirendre a megállapodást - kedden úgy nyilatkozott: a BKV helyzete miatt a főváros a felelős: nekik kellett volna még a konvergenciaprogram előtt megállapodniuk, akkor elkerülhették volna a tízmilliárdos vágást - ami nem is biztos, hogy az utolsó. "A főváros húzta az időt, míg végül a kormány verte le az első cölöpöt a cég finanszírozásával kapcsolatban. A másodikat pedig majd az IMF fogja" - mondta sejtelmesen forrásunk, akinek szavait alátámaszthatja, hogy a Valutaalap előszeretettel "utazik" a tömegközlekedési cégekre, például a szomszédos Bukarestben is komoly költségcsökkentést írt elő, ami a metró járatritkításához vezetett.