Az új temetkezési törvény lényege, hogy átlátható viszonyokat, új munkahelyeket teremtsen, kifehérítse a szektort és csökkentse a hozzátartozók költségeit – mondta a hvg.hu-nak az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnöke. Horváth József közölte: az új jogszabályt júniusban juttatták el Pintér Sándor belügyminiszternek, a javaslat szakmai egyeztetése jelenleg is zajlik; az OTEI elnöke bízik benne, hogy az országgyűlés még idén elfogadja az új törvényt.

A javaslat szerint a temetkezési szolgáltatók jövőben csak egy másik temetkezési hely vagy emlékhely befogadó nyilatkozatának megléte esetén adnák ki a maradványokat (hamvakat) a hozzátartozóknak. Ennek oka, hogy gyakorivá vált, a hozzátartozók a hamvakat tartalmazó urnákat – elsősorban anyagi okokból – nem temetik el, de még csak nem is viszik haza, hanem eldobják, parkokban, folyópartokon rakják le, esetleg már megváltott sírokban hivatalos regisztráció nélkül illegálisan helyezik el.

A javaslat szerint a hamvasztást a jövőben az ország 13 krematóriuma közül abban kell végezni, amely a halálozás helyéhez vagy a temetés helyéhez a legközelebb van. Horváth József elmondta: jellemző, hogy egyes szolgáltatók több száz kilométernyire utaztatnak egyszerre 30-40 holttestet, méltatlan körülmények között – megsértve ezzel a temetkezési jogszabályokat és a kegyeleti elvárásokat. Mint mondta: a módosítással a szolgáltatás ára is csökkenthetne.

Feketemunka, túlszámlázás

„A szektorban Magyarországon 2000-2500-an dolgoznak, véleményem szerint 1000-1500 munkavállaló vonható be a törvénymódosítási javaslat elfogadásával a járulékfizetők körébe” – mondta Horváth József. Az OTEI javaslata szerint a jövőben a kegyeleti szolgáltatást végző cégnek legalább öt bejelentett alkalmazottat kellene foglalkoztatnia, köztük legalább egy teljes állású vezetőnek szakképesítéssel is rendelkeznie kellene. A temetkezési szektor működése ezzel kifehéredne, és a létrejövő munkahelyek miatt az állami bevételek is emelkednének – tette hozzá az OTEI elnöke.

Fazekas István

A cégek működésének, illetve a kegyeleti törvény betartásának ellenőrzését nem a települési jegyző, hanem a területileg illetékes kormányhivatal végezné – fejtette ki Horváth József. Probléma esetén a kormányhivatal először figyelmeztetné a szolgáltató céget, súlyosabb esetben jelentős pénzbírságot szabna ki, de akár a működési engedély visszavonásával is szankcionálható lenne a kegyeleti törvény megsértése.

A jelenlegi szabályozással ellentétben az új törvény életbe lépése után a temetési szolgáltatás számláján részletesen fel kell majd tüntetni az egyes tételeket, ugyanis ma gyakran előfordul, hogy egyes tételeket többször is felszámolnak, így a szolgáltatás akár 20-30 százalékkal is többe kerülhet. Az OTEI elnöke úgy látja: a szabályozás módosításával és hatékony ellenőrzéssel elejét lehetne venni a túlszámlázásnak.

Egy halott ára

Az egyik legfontosabb jogszabályi változás az egészségügyi intézmények és dolgozóik összeférhetetlenségének rögzítése lenne. Bevett szokás ugyanis, hogy a kórházi dolgozók – egyfajta jutalékért – automatikusan egy-egy temetkezési vállalkozóhoz irányítják a hozzátartozókat.

Fazekas István

Az Ipartestülethez eljutott információk szerint a kórházi alkalmazottak a halálesetet követően egy névjegykártyát adnak a hozzátartozóknak, hogy azzal keressék fel a temetkezési vállalkozót. Bármilyen morbid is: egy halott közvetítési díja a feketepiacon több tízezer forint is lehet. Horváth szerint a jogszabály módosítása mellett a megoldás itt is a szigorú ellenőrzés lenne.

Az új jogszabály rögzíti azt is, hogy a jövőben csak környezetbarát anyagokból készült koporsóval és kegyeleti kellékkel lehessen temetni, a környezetszennyező anyagból készült kellékek ne kerülhessenek a földbe.

Békében nyugodni

Horváth József elmondta: egy temetés ára ma körülbelül 150 ezer forintnál kezdődik, felső határ szinte nincs is. A koporsós temetés aránya folyamatosan csökken, ma már a halottak 50-60 százalékát hamvasztják. Egyre gyakoribb a szórásos temetés, de a magyarok tárgykultuszára jellemző, hogy megjelent az igény arra: a szóróparcellában az elhunytak nevét valamilyen módon, például egy obeliszken megjelenítsék.

A koporsós vagy másképpen hagyományos sírhelyeket 25 évre váltják meg, ám az újraváltásuk egyre ritkább. A temetőfenntartók igyekeznek értesíteni a hozzátartozókat a sírhelyváltás lejáratáról, ez egyébként törvényi kötelezettségük is. Ám gyakran nem sikerül őket felkutatni, ezért folyamatosan hirdetnek a sajtóban, hogy a hozzátartozók ne felejtsék el ismét megváltani a sírt. Egy sírt fél évvel a lejáratát követően lehet felszámolni, a temetőfenntartók azonban jellemzően ennél többet is várnak.

Fazekas István

Annak érdekében, hogy a temetők ne legyenek foghíjasak, a lejárt sírokat csak akkor számolják fel, ha a sírhelyre más temetkezik. Ilyenkor a síremléket – ha van – elbontják, a maradványokat exhumálják és egy közös sírba helyezik.