A Roma Felzárkóztatás Európai Modelljének lényege, hogy a programban részt vevő cégek nemcsak munkát biztosítanak a hátrányos helyzetű romáknak, hanem szükség szerint a képzésükről is gondoskodnak. A program három alappillére a Roma Felzárkóztatási Konzorcium, a munkaerő-kölcsönzés és a mentoráció – mondta Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke, fővárosi romaügyi biztos.

A kormány elvi és a főváros közvetett támogatásával az elmúlt hónapokban mintegy 600 ember kapott határozatlan idejű munkaszerződést. Az FCÖ elnöke bízik abban, hogy a program keretében a következő hónapokban újabb néhány száz munkahely jön létre. A felzárkóztatási programban részt vevők képzettségtől függően különböző munkákat végeznek, az adminisztrációtól kezdve a segédmunkán keresztül a takarításig.

A konzorcium tagjai egyebek mellett az Alstom Hungária Zrt., a Hídépítő Zrt., a MAVIR Zrt., a Nokia Siemens Network Trafficom Kft., a Paksi Atomerőmű Zrt., a Swietelsky és a Synergon.

Nélkülük ne

A programban állami cégek és magánvállalkozások mellett több fővárosi tulajdonú gazdasági társaság is részt vesz, köztük a Főgáz, a Főtáv, a Főkert, a kéményseprő-vállalat és az Enviroduna. Ugyancsak zajlanak a tárgyalások a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-vel (BGYH), a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-vel (Főkefe), és a főváros temetkezési intézetével – mondta a sajtótájékoztatón Budapest főpolgármestere.

MTI / Rosta Tibor

Tarlós István szerint elsőként a mentalitáson kell változtatni; „minden az oktatással és a képzéssel” kezdődik”. Mint mondta: a bizonytalan és olykor homályos felhasználású segélyek helyett munkahelyeket kell teremteni. Az önkormányzat közvetlenül pénzzel nem, csak cégein keresztül, képzéssel, „közvetve, tárgyiasult formában” vesz részt a programban; a társaságok – Tarlós szavaival – tudományos alapon foglalkoznak a rájuk háruló szereppel”.

Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a programban megjelennek a kormány által is fontosnak tartott alapelvek, köztük az, hogy ne döntsenek a romákról a romák bevonása nélkül. Az államtitkár szerint a kisebbségi önkormányzat szerepe a kulturális és oktatási autonómia megteremtése mellett azért is fontos, mert így olyanok szólíthatják meg a romákat, akik értenek a nyelvükön.

Előnyben részesítenék

A kormány jelenleg vizsgálja a közbeszerzési törvény módosításának lehetőségét annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű romákat foglalkoztató cégek a jövőben előnyt élvezzenek a közpénzek felhasználásával járó beruházások során. Ugyancsak a tervek közt szerepel, hogy a közbeszerzéseken a jövőben csak olyan cégek indulhassanak, amelyek bizonyos arányban hátrányos helyzetűeket foglalkoztatnak – tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár szerint különbséget kell tenni azok közt, akik már dolgoztak a munkaerőpiacon, és egy képzéssel ismét integrálhatók a munka világába, és azok közt, akik még sosem dolgoztak. Utóbbiakkal kapcsolatban hangsúlyozta: a közmunkaprogram lehetővé teszi, hogy az abban részt vevők aktívan hozzájáruljanak ahhoz a támogatáshoz, amelyben részesülnek, s eközben hasznos tevékenységet végezzenek.

Makai István kérdésre válaszolva elmondta: Budapesten kevésbé rossz a helyzet, mint Kelet-Magyarországon; a fővárosban a romák foglalkoztatási aránya 60-70 százalékos.