Mike Childs és Francis Stuart az Angliában 2008-ban, Skóciában pedig 2009-ben elfogadott klímatörvény tanulságairól beszélt magyar szakértőknek a nemzetközi klímatörvény szeminárium második napján, pénteken. Európában eddig kizárólag Angliában és Skóciában fogadtak el klímatörvényt.

Mindketten kiemelték: az úttörő jogszabály elfogadásához a zöld civil szervezetek lobbimunkája mellett arra is szükség volt, hogy az üzleti szféra, különösen az ipar képviselői belássák, hogy a fosszilis energiahordozókról a megújulókra való fokozatos átállás stabilizálja az energiaárakat, zöld munkahelyeket teremt és csökkenti az ország külföldi energiafüggőségét.

sxc.hu

Az angliai törvény az üvegházgázok kibocsátásának évi 3 százalékos mérséklését irányozza elő 2050-ig. Mint Mike Childs elmondta, a törvényt a három fő politikai párt, valamint az üzleti szféra jó része is támogatta. A végrehajtás eddigi tanulságai közül kiemelte: rendkívül fontos egy elismert tagokból álló tanácsadó testület felállítása, mely ellenőrzi a törvény végrehajtását és tanácsokat ad a kormánynak. Megjegyezte: Angliában nagy súlyt ad a testületnek, hogy elnöke az ország egyik legfontosabb ipari szövetségének volt elnöke.

Skóciában a zöld lobbisták és az üzleti szféra mellett az egyházak, a szakszervezetek és egyes fejlesztési szervezetek (Oxfam, Christian Aid) is részt vettek a Stop Climate Chaos! (Állítsuk meg az éghajlati káoszt!) elnevezésű koalícióban - magyarázta Francis Stuart, a Föld Barátai skóciai tagszervezetének klímapolitikai programfelelőse. Mint mondta, a skót törvény a kibocsátás legalább 42 százalékos csökkentését írja elő 2020-ig, és legalább 80 százalékos mérséklését 2050-ig. Azt is kimondja, hogy a célok teljesítésében a vásárolható kvóták aránya nem haladhatja meg a 20 százalékot.

Francis Stuart a klímapolitika skóciai súlyát érzékeltetendő elmondta, hogy az éghajlatvédelem a kormány három fő prioritásának egyike. Igaz, egyesek az ország újraiparosítására tett kísérletként tekintenek a nagyszabású megújuló energetikai beruházásokra - tette hozzá.

Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa előadásában úgy vélte: az előkészítés alatt álló magyar klímatörvény egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy minél erősebben megjelenítse a klímavédelmi szempontokat a környezetvédelmi hatásvizsgálatokban. "A hatásvizsgálatok a környezetvédelem zászlóshajóját jelentik, ez a kevés eszközünk egyike, amelyet a hatóságok és a beruházók is komolyan vesznek" - hangoztatta.

Fülöp Sándor aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a beiktatandó általános ombudsmannak nem állnak majd rendelkezésére elégséges eszközök, intézményi háttér és kapcsolati tőke a jövő nemzedékek érdekeinek és a környezetvédelem ügyének képviseletére. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az egészséges környezethez való jog végül benne maradt az alkotmány szövegében.

Botár Alexa, az MTVSZ éghajlati csoportvezetője emlékeztetett arra, hogy a kormány ígérete szerint ősszel megkezdik az előző ciklusban elbukott klímatörvény újratárgyalását.