Sokcsevits Dénes Horvátország története című könyvének bemutatóján a tárcavezető kiemelte: az országok közötti tényleges határok kialakulásában meghatározó szerepe van a nyelvtudásnak, mert a valódi országhatárok ott húzódnak, "ahol már nem értjük egymást". Ha egy nemzet magányossá válik, nincsenek barátai, akkor elvész - mondta. 

A kötet megjelenése legalább 70 évet váratott magára, mivel már nagyon régen nem jelent meg Horvátországról tudományos értékű monográfia Magyarországon, holott Horvátország az elsők között vette fel a kereszténységet Közép-Európában, méltatlan, hogy nem foglalkoznak vele eleget - jelentette ki. Hozzátette: 800 év együttélés után csak 90 évet nem töltött hasonló állami keretek között a két nép. 

Navracsics Tibor szerint a II. világháború utáni magyar szakirodalomból "fájóan sok" hasonló mű hiányzik. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a könyv megjelenése is azt jelzi, a "kollektív feledés" ideje véget ért. Sok térségbeli országban nem közvetlen, hanem nyugati forrásokat használnak, ha a környező államokról szeretnének megtudni valamit - mondta, megjegyezve, a Sokcsevits Dénes művéhez hasonló könyvek közelebb hozhatják egymáshoz ezeket az országokat. Mint mondta, személyesen is érinti a könyv megjelenése, mivel a szerzővel annak idején együtt tanulták a szerb-horvát nyelvet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 

Ivan Bandic budapesti horvát nagykövet szerint nyílt, őszinte párbeszédet kell folytatnia Magyarországnak és Horvátországnak, hogy félelem és előítéletek nélkül közelíthessenek egymáshoz. A diplomata szintén arra mutatott rá, hogy a két országban hajlamosak elfeledkezni a 800 éves együttélésről. El kell kezdeni kutatni ezt a közös múltat, ehhez járulhat hozzá a megjelent kötet is - fűzte hozzá. "Nincsenek jobb barátaink a magyaroknál" - hangsúlyozta, hozzátéve: a horvátokat mindig is támogatták a magyarok, és jelenleg az EU soros elnökeként is igaz barátként igyekeznek segíteni nekik. 

Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója elmondta: uniós csatlakozásával Horvátország a századok óta követett irányt teljesíti be, a nyugati kultúrkör részévé válik. Horvátország a történelemkönyvekben gyakran csak az 1848-49-es szabadságharc leverésében szerepet vállaló Jellasics tábornokkal kapcsolatban jelenik meg, az együttélés időszakát kevésbé említik - mondta az akadémikus, aki korábban az MTA elnöke volt. Köszönetet mondott a szerzőnek, amiért művében külön fejezetet szentelt a magyarországi horvátoknak is, mivel - mint rámutatott - a nem magyar anyanyelvű állampolgárokkal is jó kapcsolatot kell ápolni azért, hogy a szomszédos országokkal kedvezően alakuljon a viszony.