Az egylet leszögezi, hogy "A történelemtanítás alapvető feladata a múltismeret mellett a jelen (társadalomismeret, állampolgári ismeretek) tanítása is. Utóbbiban kiemelt szerepe van az alkotmánynak. Az alkotmány akkor teljesítheti funkcióját, akkor lehet tartós, ha a társadalom meghatározó csoportjainak, erőinek egyetértésével jön létre."

Az egyletet éppen ezért "aggodalommal tölti el", hogy az alkotmány kimunkálása "nélkülözte a széles körű szakmai és társadalmi vitát, az erre biztosított idő igen korlátozott volt, ezért a szükséges szakmai és társadalmi egyetértés nem jöhetett létre". Meggyőződésük szerint a magyar történelem egyes eseményeinek, korszakainak, személyeinek értékelése a történettudomány feladata. Helytelenítik, hogy "ezekről jogszabály, különösképp az alkotmány rendelkezzék".

Elfogadhatatlannak tartanák, ha több mint két évtizeddel a rendszerváltás után akár a történelem egyes személyeinek, eseményeinek, korszakainak, korszakhatárainak alkotmányba foglalt minősítése, meghatározása révén újra politikai, ideológiai korlátja lehetne a történelmi kutatásnak, a szakmai közbeszédnek, a történelemtanításnak. Nehezen értelmezhető számukra a történeti alkotmányra való hivatkozás (a preambulumban – Nemzeti Hitvallásban, továbbá az Alapvetésben). "Különösképp abszurd, hogy ezt nem csupán előzménynek, hanem a jelképes tartalmon túlmenően jogi érvényűnek is tekintik" - hangsúlyozza a Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya.