Bűncselekmény hiányában orvosokat, gazdasági vezetőket mentettek fel Veszprémben

Aradi Kis Zita bíró az ítélet indoklásában rámutatott arra: a vádlottak nem követték el a terhükre rótt, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a jelentős értékre elkövetett csalás bűntettét, valamint a számvitel rendjének megsértését. A vádirat szerint a kht. igazgatója vállalkozói szerződést kötött a szombathelyi Juvo-Med Bt. orvos vezetőjével (beltagjával) gyermekgyógyászati és allergológiai szakrendelések elvégzésére. Ennek alapján a szakrendelés keretében elvégzett beavatkozások után járó egészségbiztosítási térítési díj a bt.-t illette meg. A kht. azonban nem elkülönítetten dokumentálta az allergológiai teljesítmény pontszámait más szakrendelésekétől, így a bt. 25 millió forinttal kevesebbet kapott. 

A vád kitért arra is, hogy két másik orvos - mindketten doktornők, röntgenes és ultrahangos vizsgáló, illetőleg tüdőgyógyász szakorvosok - vállalkozói szerződést kötött a kht.-vel, ugyanakkor fiktív munkaviszonyt is létesítettek, s a két tevékenység "átfedése" miatt 1,4, illetve 1,5 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az orvos igazgató tudtával a kht.-nek. A gazdaság igazgatók pedig a munkavégzést igazoló iratok nélkül engedélyezték a pénz kifizetését. 

A bíróság megállapította: mindkét doktornő tevékenysége (vállalkozói és munkaviszony) jól elkülöníthető volt, s az általuk teljesített - a társadalombiztosítási finanszírozást megalapozó - pontszám is, így a kifizetések nem voltak jogtalanok. A szakértői vélemények is azt igazolták, hogy semmilyen kár nem érte a kht.-t - mondta a bíró. Hangsúlyozta azt is, hogy a Juvo-Med Bt. kültagjaként dolgozó orvosnő az allergológiai szakrendeléseken gyakran helyettesítette a férjét (a bt. beltagját), ám mivel ezt a szakrendelést az egészségbiztosítás igen jól finanszírozta - különösen, ha munkaviszonyban látták el -, a doktornővel a kht. munkaszerződést kötött, a férje pedig továbbra is vállalkozásban látta el a szakrendelést. 
 
A bíróság az indoklásban rámutatott arra: a munkaviszonyt létesítő doktornő által teljesített pontokat azonban nem a kht.-nak, hanem a bt.-nek számolták el, így nemhogy megkárosította volna 25 millió forinttal a Vasútegészségügyi Kht. a betéti társaságot, hanem utóbbi inkább hétmilliós túlfizetést teljesített. Hibás volt ugyan az elszámolás, de ez nem meríti ki a bizonylati fegyelemnek és a számvitel rendjének a megsértését, mivel minden bizonylat megvolt, minden dokumentálva volt, a megtévesztés nem igazolható - mondta ki a bíróság. Megállapította azt is, hogy a hűtlen kezelés és a csalás bűntettét a kht. orvos igazgatója, az egymást követő két gazdasági igazgató és a főkönyvelő nem követték el, s nem sértették meg a számvitel rendjét sem. 
 
Egyértelmű volt az is a bíróság szerint, hogy a bt.-ben kültag orvosnő munkaviszonya a kht.-nél nem volt fiktív; jelenléti ívet írt alá, dolgozott a rendelőben, szabadságot vett ki, táppénzen, majd gyesen volt, s igénybe vette az ingyenes vasúti igazolványt is. Így a szakrendelői teljesítése után járó pontszámot jogosan számolta el a munkaadó kht., tehát az nem a Juvo-Med Bt.-t illette meg. Az ítéletet a vádlottak és védőik tudomásul vették, az ügyész három napi gondolkodási időt kért a fellebbezés bejelentésére vagy az ítélet tudomásul vételére.