Gyurcsány Ferenc önmagával való szembenézésre szólítja fel Orbán Viktort, aki szerinte "mindig élen járt a költekezésben vagy annak támogatásában, és érdemben soha nem mert támogatni vagy kezdeményezni népszerűtlen kiadáscsökkentést".

Kérdések formájában szembesíti Orbán Viktort egyebek mellett azzal: igaz-e, hogy az első Orbán-kormány emelte 2001-ben egyes köztisztviselők bérét 70 százalékkal; hogy olyan lakástámogatási programot indítottak el, amely több mint 300 milliárd forint költségvetési támogatást igényelt. Helytálló-e az állítás, miszerint a költséges infrastrukturális beruházásokat költségvetési trükkel az államháztartáson kívülre helyezték, és így próbálták meg kozmetikázni a hiányt; kiszámították-e, hogy az Orbán-kormány 2001-2002-ben összességében mintegy 450 milliárd forint költségvetésbe tartósan beépülő extrahiányt hagyott utódaira, ami nyolc év alatt 12 százalékpont államadósság-növekedést jelentett volna, ha az utódok nem igazítják ki a költségvetést; megszavazta-e a Fidesz a 13. havi nyugdíjat, amely minden évben háromszázmilliárd forintba kerül?

A Fidesz támogatta-e a parlamentben a közalkalmazottak 2002-ben elhatározott 50 százalékos béremelését, kifogásolta-e a plusz egyhavi családi pótlékot, ellene szavazott-e a 2006-os adócsökkentési programnak, illetve támogatta-e 2006-tól a költségvetési hiány és az államadósság növekedését megállítani célzó kiigazítási lépéseket? - kérdezi a szocialista politikus.

Összefoglalásképpen azt írja: Orbán Viktor 2001-2002-ben "felelőtlenül 450 milliárd forint túlköltésről döntött", Medgyessy Péter kormányának száznapos programjai 850 milliárd forintos lyukat ütöttek a költségvetésen, az ő 2006-os áfacsökkentése 200 milliárd forint bevételtől fosztotta meg a költségvetést, a mostani kormányfő 2010-ben kezdeményezett adócsökkentő programja évente 600 milliárd forintba kerül.

Hozzáteszi: "2006-tól radikálisan csökkentettem a hiányt, 2008-ra elértük a 3,8 százalékot, 2008 ősze után beterjesztettem a válságkezelés további kiadáscsökkentést jelentő első két csomagját", Orbán Viktor és pártja azonban minden lépését elutasította, és Bajnai Gordon akkori miniszterelnököt sem támogatta, aki 2009 tavaszától további költségcsökkentő programokat jelentett be a sikeres válságkezelés érdekében.