Még több szabálysértést sújthatnának elzárással

Kontrát Károly példaként említette, hogy múlt év őszén járt Miskolcon és ott azt a javaslatot kapta, hogy módosítsák a jogszabályt a társadalmat irritáló szabálysértésekre kiterjesztve, mivel többek között az Avas lakótelepen tartott, úgynevezett "szabaduló bulik" zavarják az ott élők nyugalmát. 
 
A tavaly augusztusban hatályba lépett jogszabály-módosítással lehetővé vált, hogy elzárással sújtják azokat, akik kis értékű, tehát 20 ezer forint értékhatár alatti lopást, csalást, rongálást követnek el. A szabályozás a fiatalkorúakra is kiterjed, akik akár 45 napra is börtönbe kerülhetnek.
 
Kontrát Károly felidézte: a törvénymódosítást megelőzően az emberekben elemi erővel tört elő az az igény, hogy változtatás szükséges és a jogsértéseknek igenis legyen következménye. A fiatalkorúakkal összefüggésben azt mondta: ma Magyarországon nincs más eszköz az elzáráson kívül, amivel a tulajdon elleni szabálysértéseknél szankcionálni lehetne. Az augusztusban hatályba lépett törvényről azt mondta: a visszajelzések alapján a jogszabályváltozás hozzájárult a közbiztonság javulásához és ahhoz, hogy az emberek biztonságérzete növekedjen a jogsértők felelősségre vonásával.
 
Véget ért a totális felelőtlenség időszaka Magyarországon - szögezte le az államtitkár, aki hozzátette: a kormány a tisztességes, jogkövető emberek érdekeit képviseli.
 
Az ítélkezéssel kapcsolatban megnövekedett kiadásokra fedezet nem áll rendelkezésre - reagált Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, aki más, fontos hivatali kötelezettsége miatt nem tudott eleget tenni az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottság ellenőrző albizottságának ülésén, levelét Harangozó Tamás, a testület szocialista elnöke ismertette.
 
"Azt kell megállapítanom, hogy a 2011 évben várhatóan növekvő munkateher feldolgozására a bíróságok elegendő költségvetési forrással nem rendelkeznek" - szögezte le Baka András. 
 
A Legfelsőbb Bíróság elnöke azt írta: "álláspontom szerint a szabálysértési ügyek időszerű intézéséhez a személyi és tárgyi feltételek maradéktalan biztosítása szükséges. Várhatólag 2011 évben az ügyek száma nagyobb mértékben fog növekedni, mint a hatályba lépés óta eltelt időszakban, és - a meglévő ügyhátralékkal együtt - azok feldolgozása tovább növeli a bírósági szervezet munkaterhét. Az is problémát jelent, hogy a bíróságok jelzése szerint gyakran a meghallgatást, a szabálysértési tárgyalást bírói dolgozószobában voltak kénytelenek megtartani, mivel a kitűzött tárgyalások miatt szabad tárgyalótermi kapacitással nem rendelkeznek. Ezek a lehetőségek a bíróságok minden erőfeszítése ellenére kimerültek."
 
A levélben Baka András rögzítette azt is: a törvénymódosítást követően, 2010. szeptember 1. és december 31. között 36.563 szabálysértési peres ügy érkezett a bíróságokra, ezek közül 17.964 volt elzárással sújtható.
 
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt mondta: csak tucatnyi panaszból tud tendenciát megállapítani, mert egyelőre még nem érkezetek tömegesen állampolgári panaszok. Mint mondta: egy ilyen törvényhozási lépés hatása csak egy-másfél évvel később jelentkezik náluk.
 
A biztos is megállapította, hogy az igazságszolgáltatásra, a büntetés-végrehajtásra nagy ügyszám és jelentős mértékű szabadságelvonás büntetés nehezedik. Ezt a tehertételt nem követte személyi, tárgyi és infrastrukturális támogatás, ez pedig az intézmények működőképességének határait feszegeti, ami nem fog pozitívan hatni az ítélkezés minőségére.
 
Szabó Máté azt is elmondta: nem ért egyet a belügyminiszterrel a szabálysértést elkövető fiatalkorúak elzárásával kapcsolatban. Szerinte a gyerekbarát igazságszolgáltatás alapelvei sérülnek azáltal, hogy a rendőrség mérlegelése alapján fiatalkorúakat elzárhatnak.
 
Dorosz Dávid LMP-s országgyűlési képviselő szerint az intézkedések drágák és hatástalanok maradtak. Jelentős változás nem történt, a lakosság félelme nem csökkent, a falvak közbiztonsága nem javult.
 
A törvénymódosítást semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg, a szakma ellenezte, kizárólag politikai megfontolásból vezették be - mondta.
 
Szerinte nem igazolt, hogy az elzárás visszatartó erővel hat a fiatalkorúakra, nyugaton már más módszereket alkalmaznak, amelyek olcsóbbak és hatásosabbak is. Az intézkedés másrészt a nemzetközi egyezményeknek is ellentmond, emiatt már az Alkotmánybírósághoz is fordult.
 
Nagy felelőtlenségnek tartja, hogy egy ilyen változtatást úgy vezettek be, hogy nem biztosították hozzá a megfelelő feltételeket. Azt is elmondta: a rendőrségre vonatkozó választási ígéretek nem teljesültek, rosszak a munkakörülmények és ugyanez vonatkozik a bíróságra és a büntetés-végrehajtásra is. Azt kérte: vizsgálják felül a jogszabályt, különben az a bűnözés újratermelődéséhez fog vezetni.
 
Harangozó Tamás, az albizottság MSZP-s elnöke, az ülés után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: reméli, hogy a törvény nem a kormány társadalompolitikáját hivatott képviselni, azaz nem arról van szó, hogy a gazdagoknak minden kedvezményt megadnak, a szegényeknek pedig "kuss a neve", és ha bármit elkövetnek, akkor a börtönben a helyük.
 
Úgy véli, ha a törvény ennek az eszköze, akkor teljesen elfogadhatatlan. Ha pedig az eredeti cél a közbiztonság megerősítése, akkor javításra szorul. Leszögezte: fontosnak tartja, hogy ilyen ügyekben is normális, higgadt, szakmai megbeszéléseket tudjanak folytatni.