A javaslat a jogalkotásról szóló új törvényhez kapcsolódva a jogszabály-előkészítés során alkalmazandó társadalmi egyeztetés keretszabályait kívánja meghatározni, megteremtve annak lehetőségét, hogy a lehető legtöbb vélemény becsatornázásával és mérlegelésével megalapozott jogszabályok születhessenek.

A javaslat rögzíti, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvények, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek tervezeteit, azok indokolásával együtt. A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről, az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint a szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit.

Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Nem kell továbbá társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

Az előterjesztés szerint a társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a vélemények lehető legszélesebb köre jelenjen meg, illetve a jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok minél teljesebb körű nyilvánosságát. Az indítvány a társadalmi egyeztetésnek több formáját rögzíti: a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezést, és a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezést.

A javaslat alapján a jogszabályok előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi viszonyt alakít ki  a civil szervezetekkel, az egyházakkal, a szakmai, tudományos szervezetekkel, az országos kisebbségi önkormányzatokkal, érdekképviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, valamint a felsőoktatási intézmények képviselőivel. A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter tartozik felelősséggel.

A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, kivételes esetben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ettől eltérő időtartamot is meghatározhat. A javaslat rögzíti azt is, hogy a kormány alkotmányos funkciójának tervezett formában történő ellátása, illetve annak érdekében, hogy minél többen megfelelő időben értesüljenek arról, hogy egy adott időszakban milyen jogszabályok előkészítése várható, a kormány jogalkotási tervet készít és tesz közzé.

A jogalkotási terv tartalmazza, hogy az Országgyűlés soron következő rendes ülésszakához igazodóan az adott fél évben mely törvények és kormányrendeletek előkészítése várható. Az  indítvánnyal új alapokra kívánják helyezni a jogszabályok előkészítése során az érdekérvényesítést, például azzal, hogy egyenlő lehetőségeket biztosítanak mind a természetes személyek, mind a különböző egyéb szervezetek részére, hogy hangot adjanak véleményüknek. Az indítvány egyben hatályon kívül helyezi a lobbitevékenységről szóló 2006. évi törvény rendelkezéseit.