Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat szerint, aki egy beadványban több hatósági eljárást kezdeményez, annak eljárásonként kell megfizetnie az illetéket a jövőben. A jelenlegi szabályok szerint, aki egyféle hatósági eljárási kérelemből többet összefogva - egy beadványban - kezdeményez eljárást, annak a legmagasabb illeték-tételű ügy után kell csak illetéket fizetnie. Ilyen eset például az, amikor egy cég egy beadványban több építési engedély iránti kérelmet nyújt be. A módosítás megszünteti ezt a kedvezményt, és minden eljárás - például építési engedély - után meg kell fizetni az illetéket.
Egy másik módosítás ahhoz kötődik, hogy aki lakótelket vásárol, örököl, vagy kap ajándékba, annak négy évre felfüggeszti az illeték megfizetését az adóhatóság. Az illetéket akkor törli a hatóság, ha a négy évet követő 15. napig jogerős használatba vételi engedélyt mutat be a telek tulajdonosa. Ellenkező esetben meg kell fizetnie a telek után az illetéket.
Miután a használatbavételi eljárások elhúzódnak, a módosítás megengedi azt, hogy a négy évet követő 15. napon nem jogerős használatbavételi engedéllyel is igazolni lehessen a beépítési kötelezettséget. Ez azonban csak arra jó, hogy az adóhatóság ne kezdje el az illeték beszedését, a jogerős engedélyt ugyanis később be kell mutatni, és annak a tartalma meg kell, hogy egyezzen a nem jogerős használatbavételi engedélyével.
A módosítás kitér arra is, hogy mi legyen akkor, ha valaki több telket örököl, vásárol, vagy kap ajándékba, és azokat később - a négy éves beépítési kötelezettség alatt - egyesíti. Ekkor az egyesített telken felépített lakás - vagy lakások - hasznos alapterülete el kell, hogy érje a településrendezési tervben szereplő beépíthetőség 10 százalékát. (A beépíthetőségi arány településenként, sőt azon belül övezetenként is változik.) Ha a hasznos alapterület kisebb az említett 10 százaléknál, akkor valamennyi telek után meg kell fizetni a szerzési illetéket. A másik lehetőség az, amikor a vevő, az örökös, vagy megajándékozott később megosztja a telkét. Ilyenkor minden új telekre alkalmazni kell a 10 százalékos szabályt.
Végül egy másik módosítás a gazdálkodó szervezetek utólagosan fizetendő bírósági illetékét módosítja. Jelenleg az a cég kérheti a nemzetgazdasági minisztertől az utólagos illetékfizetést, amelynek a megelőző 12 hónapban ezer bírósági ügye volt. Az ezres számba beszámítanak a peres-, és a nem peres - például a fizetési meghagyásos ügyek - is. A miniszter az engedélyt a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. Az engedély egy évre szól, de kérelemre meghosszabbítható. A javaslat az ezres ügyszámot 250-re csökkenti, ugyanakkor kimondja, hogy az engedély megadásától - vagy újabb egy évi meghosszabbításától - számított következő hónap 15. napjáig, előlegként be kell fizetni az előző évi bírósági eljárási illeték felét. Az elszámolást pedig az éves engedély lejártát követő hónap 15. napjáig kell megejteni.
Változások az illetéktörvényben
Apróbb technikai módosításokat javasol a kormány az illetéktörvényben a közösen kezdeményezett eljárások, az építési telkek illetékfizetése és a cégek utólagos bírósági illetékfizetése területén.
Olvastad már?
Orbán Anita: Magyarországnak jó a megítélése Washingtonban, és ez egyáltalán nem változott a kormányváltással, sőt
A gyár, amely megváltoztatta Magyarországot
Szexuális zavarok: amiről nem beszélünk
A NER-nek meg kellett buknia ahhoz, hogy a betegek láthassák a kórházi fertőzések adatait, az orvosok pedig beszélhessenek azokról
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
