A Fővárosi Bíróságon zajló per elsőfokú tárgyalásán Dombi Gyula szakértő kiemelte: a múlt hét óta előzetes letartóztatásban lévő Geréb Ágnes elsőrendű, és Schanda Mónika ötödrendű vádlott felfüggesztett szülész-nőgyógyász szakorvos vezette szüléskor a méhlepény nem távozott, passzív vérzés lépett fel a szülő nőnél, ezért a mentőszolgálat a János kórházba vitte őt.

Véleménye szerint a mentőt már ki kellett volna akkor hívni, amikor látták, hogy a sebet nem tudják ellátni. Ennek elmaradása miatt viszont életveszélyes állapotba került az anya, azonban hogy ez mikor következett be, dokumentáció hiányában pontosan nem tudta megmondani Pelle Andrea ügyvéd kérdésére. Dombai Gyula elmondta azt is, hogy nem találtak gyógyszert és gyógyhatású készítményt Geréb Ágnes születésházában.

Cserni János bíró kérdésére azt mondta: jelenleg a jogszabályok nem tiltják a kórházon kívüli szülést, s az ehhez kapcsolódó tárgyi feltételrendszert sem szabályozza semmi. Önállóan tervezett szülést szülésznő nem vezethet le a nőgyógyász szakmai kollégium álláspontja szerint. Az orvos azért kell, hogy a fellépő komplikációt az orvos szaktudásával és tárgyi feltételrendszerével el tudja hárítani - hangsúlyozta.

MTI

Schanda Mónika a tárgyaláson az esettel kapcsolatban elmondta: az újszülött stabil állapotban volt vérnyomását tekintve. A tárgyi feltételek megvoltak, a szakértő pedig azért nem találta az orvosi műszereket, mert azokat táskákban viszik a helyszínre. Példaként erre felsorolta: egyebek mellett szívhang hallgatót, oxigénpalackot és köldökzsinórt elvágó ollót visznek ilyenkor magukkal. A mentőorvos korábbi vallomására utalva hozzátette: a vérzés a szállításkor is már "szivárgássá módosult".

Asztalos Miklós szakértő a tárgyaláson elmondta: ismételt vérzés lépett fel ennél a szülésnél, és "ez már veszélyhelyzetet jelentett", mert "egy jó vérkép mellett is lehet a szülő nő nagyon rossz állapotban". A szülést levezetők nem tudták megmondani, hogy honnan származott a vérzés - emelte ki. Mint mondta, "szülésznő nem vezethet le szülést orvos nélkül", s a szakmai kollégium módszertani levelében "egyértelműen elutasítja az otthonszülést". Kitért arra, hogy ÁNTSZ-engedélye sem volt Geréb Ágnes születésházának, és nem kötött biztosítást sem a szülészeti tevékenységére. Az otthonszülés megítélése lezáratlan, "ez súlyos szakmai hiányosság és a kormányzat hibája is" - fogalmazott.

A júniusi tárgyaláson az orvos szakértők Geréb Ágnes másik ügyével kapcsolatban megállapították: foglalkozási szabályszegést követett el Geréb Ágnes, amikor egy szülés levezetésekor nem biztosította az újszülött újraélesztéséhez szükséges eszközöket. Molnár Miklós orvos szakértő akkor azt mondta: "valódi szüléslevezetés nem is volt", az ott történtek "teljes felelőtlenségről és gondatlanságról tanúskodnak". A világra jött ikerpár második tagja a születésekor "katasztrofális állapotban volt", az újraélesztése pedig késlekedett.

Geréb Ágnes harmadik ügyével kapcsolatban Dunay György szakértő a júniusi tárgyaláson elmondta: az anya veszélyeztetettsége és a magzat méretei okán indokolt lett volna az intézeti szülés, az oxytocint pedig nem kellett volna beadni, mert az a méh összehúzódása miatt ugyancsak oxigénhiányt okozott.

Magyarországon évente 500-600 gyermek jön világra kórházon kívül, s évek óta vita van az otthonszülés jogi szabályozásáról. Civil szervezetek szerint alkotmányellenes helyzet áll fenn ezen a téren, mert az állam évek óta nem rendezi ezt a kérdést. Az önrendelkezési jog és az egészségügyi törvény alapján a várandós anyának jogában áll szabadon dönteni, hol és milyen körülmények között szeretné világra hozni gyermekét, ha ezt biztonságos feltételek mellett teheti. Ezt a választását korlátozni nem lehet, az állam pedig köteles biztosítani az otthonszülés jogi, fizikai és finanszírozási hátterét - vélekednek.

Az ombudsman korábban az otthonszülés jogi és etikai feltételrendszerének, valamint szakmai minimumkövetelményeinek kidolgozását kérte a jogalkotóktól és a szakmától.

Kedden Budapesten élőlánccal szimpátiatüntetést tartanak az otthonszülés támogatói.