Az író-rendező egy évtizeddel ezelőtt dokumentumfilmes pszichológusként utazott a kohászvárosba, ahol nagy hatást gyakorolt rá a Hétes-telep miliője. A messziről tetszetős épületek között állt a szemét, az utcákon bűz terjengett, és bármikor felüthette volna a fejét egy járvány. Bódis Kriszta filmforgatásba kezdett. Isten adóssága címmel készült el 2000-ben az első hétesi alkotása, amelyben bemutatta a telepen élők sorsát, vágyait. Bódis négy éve alkotótábort szervezett a gyerekeknek, de meglepődve tapasztalta, hogy a felnőttek is igénylik a foglalkozásokat. A kezdeti bizalmatlanság folyamatosan oldódott, és egyre többen csoportosultak Bódis Kriszta és önkéntesei köré.

Kovács István

„A kezdeti ad-hoc jellegű alkotótáborok után szakmai alapokra helyeztem a programok szervezését. Mindig több és több tudatos együttműködést kértem az ott élőktől, akik egyre jobban elfogadtak és összefogtak a saját felemelkedésüket szolgáló közös célokért. Ma már tiszteletbeli hétesinek mondhatom magam” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Bódis Kriszta. Hozzátette: nagy szakadék tátong más városrészek, illetve a nem hátrányos helyzetben élö társadalmi csoportok és a Hétes között, de sikerült felépítenie egy hidat, ami most már átjárható.

Az idei, sorrendben negyedik tábor előtt a hétesiek közösen építettek füves focipályát egy szeméttelep helyére. Később egy filmes csapattól kölcsönkapott színpadra előadókat hívott. Fellépett többek között Lakatos György „családi“ együttese, a roma és nem roma zeneiskolai tanulók összhangja – vagyis a Romano Glaszo (Emberi Hang).

A Hétes-telep. Még az idén felújítják?

Amíg korábban magánszemélyek és a hivatalok támogatásáért kilincselt a programvezető, ebben az évben a Máltai Szeretetszolgálat megoldotta ezt a gondot. Felvette az OSI Szükségalapja által támogatott terepszemléletű modellprogramjába a hétesi modellt, ami azzal is jár, hogy két szociális munkás folyamatosan a területen dolgozhat Bódis Kriszta vezetésével. A közelmúltban egy rögtönzött hétesi „családi bizottság“ fogadta, akik kifejtették: közös munkával rendbe akarják tenni a lelakott épületeket, ahol elszaporodtak a csótányok, küzdelmes a tisztaság fenntartása és sok a beüvegezetlen ablak. A kért segítség nem is maradt el: az 55 cigány család, közel 400 ember életkörülményei javulni fognak, még az idén szeretnék befejezni a rovarirtást, festést és a nyílászárócseréket.

Bódis Kriszta reméli, Ózdon olyan modellprogram indult el, amit hasonló körülmények között élő családoknál máshol is alkalmazni lehet.