A módosítások lehetőséget adnak elzárás kiszabására a fiatalkorú elkövetőkkel szemben is, az ügyek felderítése a jegyzőtől a rendőrséghez kerül, elbírálásukat pedig az erre kijelölt bírósági titkárok is végezhetik.

A törvény szerint a rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén – ha tettenérésre kerül sor – az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja.

A törvény alapján 150 ezer forintos pénzbüntetést, vagy elzárást kaphat, aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, orgazdaságot vagy ekkora összeget meg nem haladó csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést követ el. Ugyanez lehet a büntetés a nem gépi meghajtású járművek – például kerékpár – ellopásáért, valamint azért, ha valaki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, és a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonult vagy egyéb intézkedésre kényszerült.

Elzárással, vagy 150 ezer forintos büntetéssel sújtható továbbá az, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a feloszlatás után részt vesz, vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli.

A napokban Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály egyes rendelkezéseire – így többek között az eljárási határidők rövidülésére, vagy a kijelölt titkárok új munkakörbe helyezésére – nem volt ideje felkészülni a bíróságnak, ezért azokat valószínűleg sok helyen nem is lehet a hatályba lépést követően nyomban alkalmazni.