A rádióriportban elhangzott: "Felsőzsolcát igazából nem a Sajó öntötte el, hanem a Bódva. 1974-hez képest majdnem kétszeres vízhozam jött a Bódván.” (1974-ben volt a korábbi legnagyobb árvíz a környéken.)

A hvg.hu riporterei az áradások idején jártak a helyszínen, és akkor beszámoltak arról, hogy a Sajó menti településeken komoly károk keletkeztek ekkor. A gát Edelényben, a kizárólag a Bódva mentén fekvő településen több helyen is átszakadt, és Felsőzsolcán kívül itt pusztított a leginkább idén az árvíz. Illés Zoltán most a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében rövid, és hosszú távú megoldásokról beszélt. Mint mondta, ha egy hónapon belül ugyanolyan nagy árvíz jön, akkor az elkerülő autópálya-szakaszt át kell vágni Felsőzsolcánál.

Az említett M30-as út töltésen áll, kevés áteresszel, így a szakemberek szerint ez, és a részben beépített ártér az áradó folyót is Felsőzsolca irányába terelte. Éppen ezért több áterszre van szükség Illés szerint az M30-as e szakaszán,

„Egy-másfél év távlatában Felsőzsolcától északabbra, 15-20 kilométerrel a felső vízfolyáson a Bódva és a Sajó vízfolyásán nyolc tározó épül. Ebből háromnak megvannak az engedélyei, és háromnak a tervei” - hangzott el a riportban.

Az árvíz idején a hvg.hu is beszámolt arról, hogy a Borsod északi részén lévő Rakaca-víztározó nem tudta felfogni a megnövekedett csapadékmennyiséget a Rakaca-patakban, ezért a vészkifolyókból hatalmas sebességgel ömlött ki a víz. A Rakaca a Bódvába torkollva később szintén Szendrőt és Edelényt fenyegette a Bódva partján. (A Sajó és a Bódva Boldvától délre, Sajóecseg fölött egyesül, így Felsőzsolcát már a Bódvával "kiegészült" Sajó öntötte el, és végett hatalmas pusztítást, számos lakóházat romba döntve.)

A Felsőzsolcára tervezett átereszek egymilliárd forintba kerülnek, a tározók pedig hozzávetőleg ötmilliárd forintért épülhetnek meg a rádió beszámolója szerint. Az államtitkár nem tartotta kizártnak azt sem, hogy a környezetvédelem területéről csoportosítanak át pénzeket a vízügyi beruházások javára, lehetséges forrásként jelölte meg például a tízmilliárdos nagyságrendűre taksált, és a költségvetés bevételeként újonnan jelentkező környezetvédelmi termékdíjat is.