Cinizmus, a sokszor emlegetett nemzeti együttműködés hiánya jellemzi a Fidesz-KDNP törvényalkotási gyakorlatát - mondta a Lehet Más a Politika frakcióvezetője az MTI-nek.

Schiffer András szerint a május 14-én megkezdődött és csütörtökön véget ért parlamenti ülésszak tapasztalatai bizonyítják: a kormánytöbbség meg sem próbál érdemi egyeztetést folytatni a javaslatairól, és azon van, hogy "minden olyan alkotmányos féket eltávolítson, amely akadályozza a fideszes narancsuralom megvalósítását".

A politikus az elfogadott törvények közül különösen aggályosnak tartja az önkormányzati választás szabályainak a Fidesz számára kedvező átalakítását és az alkotmánybírákat jelölő - korábban paritásos - parlamenti bizottság összetételének mandátumarányokhoz igazítását. Kifogásolta azt is, hogy a Fidesz-frakció egyik tagját választották az Állami Számvevőszék elnökévé.

A médiacsomag csütörtöki zárószavazásáról azt mondta: botrányos, hogy "az utolsó pillanatban betolt, áttekinthetetlen módosító javaslatokat úgy fogadta el a Fidesz-KDNP, hogy a képviselőknek fogalmuk sem volt arról, mit tartalmaznak az indítványok".

A gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényekkel összefüggésben az LMP legfőbb kifogása az, hogy a kormány a bankadót anélkül vezeti be, hogy a banki adósok megfelelő védelméről gondoskodott volna. Schiffer András szerint a javaslatcsomag "az álbaloldali kormány esélymegvonó politikájának része", míg a kabinet első két hónapja nem a foglalkoztatottság és a gazdaság, hanem a devizahitelek törlesztőrészleteinek növekedését hozta.

Az egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: van bankvezető, aki így 25 millió forinttal többet vihet haza, a társasági adó csökkentése pedig elsősorban a multinacionális vállalatoknak kedvez. "Sajátos az is, hogy bár Orbán Viktor az offshore-lovagok elleni harcról szónokol, leszavazták az LMP javaslatát, amely a közbeszerzések közeléből száműzte volna az offshore-lovagokat" - fűzte hozzá Schiffer András.

A parlament működéséről szólva a frakcióvezető kifejtette: ellehetetleníti az állampolgárok bevonását a törvényhozásba, hogy a hétfőn reggel benyújtott javaslatokat még aznap megtárgyalja a Ház. Pedig az LMP azzal a céllal érkezett az Országgyűlésbe, hogy a lehető legtöbb indítványt megvitassa tagjaival és szimpatizánsaival - mondta, megemlítve, hogy véleményük szerint "a politikába vetett bizalmat nem egy centralizált demokrácia, hanem a minél szélesebb állampolgári részvétel adhatja vissza".

"Ez az abnormális állapot sokáig nem tartható fenn" - felelt Schiffer András arra a kérdésre, hogy várakozása szerint ősszel lassul-e a törvényhozás tempója. Az új Országgyűlés üdvözlendő, a társadalmi sebek begyógyítását elősegítő döntésének nevezte ugyanakkor a szomszédos országokban élő magyarok kedvezményes honosításának biztosítását, a Trianon-emléknap elfogadásáról szóló határozatot és a 2006 őszi rendőri brutalitás áldozatainak kártalanítását. Helyesnek ítéli Schiffer András azt is, hogy a kormány az elődjénél elszántabban lép fel a kilakoltatásokkal szemben.

Az LMP-frakció munkáját értékelve úgy fogalmazott: elégedett a képviselőcsoport, illetve a képviselők egyenkénti teljesítményével. "Sok félelem volt bennünk, mivel gyakorlatilag a kampányból estünk be a parlamentbe, nem volt elég energiánk, hogy megfelelően előkészítsük a leendő törvényhozási feladatainkat, mégsem álltunk fejre, sőt, a frakció létszámához mérten kezdeményezők vagyunk az első perctől" - mondta.

Schiffer András nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy miközben ő az egyik legaktívabb képviselő, a mindössze 16 fős LMP-frakció több tagja szinte észrevétlen. Mint mondta, a közjogi, illetve a gazdasági tárgyú törvények magas száma miatt valóban ő, illetve Scheiring Gábor és Vágó Gábor szólaltak fel a legtöbbször az LMP-s képviselők közül, a többi frakciótag aktivitásában azonban nincs nagy különbség, az egy főre jutó módosító indítványok számát tekintve pedig az övék a legaktívabb képviselőcsoport.

Az ellenzéki pártok lehetőségeiről szólva Schiffer András rámutatott: a választások után tudomásul kellett venniük, hogy jogosítványaik korlátozottak, de ez segíthet abban, hogy az LMP ne kényszerüljön elvtelen kompromisszumokra. "Az ellenzéki létünkből adódóan olykor óhatatlanul egy gyékényre keveredünk, és néha egyet is értünk" - válaszolt az LMP és a Jobbik, illetve az MSZP közötti viszonyt firtató kérdésre. Kiemelte, hogy bár az ellenzéket három, politikai értelemben és kulturálisan is nagyon különböző erő alkotja, a büntető törvénykönyv szigorítását a szocialistákéval jobbára azonos megfontolásokból ellenezték, míg a Btk.-módosítás egyesülési jogot korlátozó intézkedéseit ugyanúgy elvetették, mint a Jobbik.

Schiffer András szerint "az MSZP, noha kormányon szerette magát a jogállamon felül helyezni, demokratikus párt", ezért keresik a párbeszéd és a parlamenten belüli "konszolidált együttműködés" lehetőségét a szocialistákkal. Példaként említette, hogy frakcióülésükre Orbán Viktor kormányfő után Mesterházy Attila MSZP-elnököt is meghívták.

Ezzel szemben a jobbikos képviselők rendszeresen kétségbe vonják az emberi méltóság egyenlőségét, valamint a jogállami eljárásokat, így a velük való együttműködés nem elképzelhető - mondta az LMP frakcióvezetője, hozzátéve, ez nem változtat azon, hogy esetenként egyetértenek, ráadásul szerinte "a Jobbik esetében is célravezetőbb az érvelő vita, mint a címkézés".