Baka: a bírósági mulasztásokért vállalni kell a felelősséget

A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke szerint érdemi előrelépésre csak abban az esetben lehet számítani, ha az igazságszolgáltatás minden szereplője, tehát nem csupán az ítéletet meghozó bíróság, hanem a vádat képviselő ügyészség, és a védelmet ellátó ügyvédi kar is képes önkritikusan viszonyulni saját teljesítményéhez.

Tudomásul kell venni, hogy az igazságszolgáltatás többszereplős "játék", ahol egymásra vagyunk utalva - fogalmazott. A jó bírói munka előfeltétele a magas színvonalú ügyészi és ügyvédi tevékenység, és a végeredmény is csak akkor lehet megnyugtató, ha az elkülönült jogászi hivatások képesek a szakszerű és korrekt együttműködésre - tette hozzá a főbíró.

Kulcsár Attila és 23 társa 1998 és 2003 közötti cselekményei nyomán a Fővárosi Főügyészség 2005-ben emelt vádat, javarészt a brókernek nyomozó ügyészek előtt tett, magát és másokat is terhelő vallomásaira támaszkodva sikkasztás és más bűncselekmények miatt. A Fővárosi Bíróság e vádak alapján 2008 augusztusában elsőfokú, nem jogerős ítéletet hirdetett, amelynek azonban hatályon kívül helyezését indítványozta a másodfokú eljárásban a Fellebbviteli Főügyészség, többek között azzal, hogy Kulcsár cselekménye nem annyira a vádban szereplő sikkasztásnak, mint inkább csalásnak minősíthető. Ezek után májusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az igen terjedelmes elsőfokú eljárás megismétlésére utasított, így még bizonyosan évekig eltart a 2003-ban megindult büntetőeljárás jogerős lezárása.

Baka András ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy többek között épp a Kulcsár-ügy kapcsán rendelte el a nagy ügyek gyorsabb, hatékonyabb elintézéséhez szükséges intézkedések áttekintését. Ennek kapcsán megvizsgálják, hogy miként egyszerűsíthetné a per lefolytatását az eljárási törvények módosítása, például, hogy az iratismertetés keretében ne kelljen gyakorlatilag teljesen feleslegesen sok ezer oldalt felolvasnia a bírónak. A Kulcsár-ügyben éppen ez volt az egyik indoka a hatályon kívül helyezésnek.

Felmerült továbbá, hogy kapjanak segítséget az ilyen sokvádlottas, rendkívül bonyolult jogkérdéseket és élethelyzeteket tartalmazó, több tízezer oldalnyi iratanyagot felölelő perek bírái, és lehetőleg ne háromtagú - egy szakbírával és két ülnökkel felálló -, hanem öttagú, két szakbírával és három ülnökkel dolgozó bírói tanácsok lássanak neki felkészült bírósági titkárok segítségével az ilyen ügyeknek, amelyeket nyilvánvalóan fizikai képtelenség egyetlen szakbírónak kellő gondossággal áttekintenie.

Ugyanakkor a korábban 17 éven át strasbourgi bíróként tevékenykedő Baka András megjegyezte: az Emberi Jogok Európai Bíróságának álláspontja szerint kivételes esetekben elfogadható lehet akár a 10 évnél tovább húzódó peres eljárás is, ha ezt az ügy mérete és bonyolultsága indokolja.

A főbíró hozzáfűzte, hogy a szükséges lépések részben nem az igazságszolgáltatáson múlnak, hiszen az eljárási törvények módosítása jogalkotói feladat, az öttagú tanács, illetve a bírósági titkárok bevonása pedig nyilván az adott bíróságon belül más feladatoktól vonja el az erőket. Tehát jelenleg a személyi feltételek sem mindig adottak ahhoz, hogy a megfelelő számú és felkészültségű bíró, illetve segítő dolgozzon a nagy ügyeken. Ezek a rendkívüli munkaterhek egyébként nem kizárólag a fővárost sújtják, hiszen az utóbbi időben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságnak is erőn felül kellett teljesítenie több nagy per miatt. A helyzet javulásához nyilvánvalóan pluszforrások bevonására is szükség van. Mindez természetesen senkit nem mentesít az egyértelmű bírói, vagy bírósági igazgatási hibák alól - szögezte le Baka András.