Szigeti Péter sajnálkozását fejezte ki, amiért hosszú sorok kígyóztak egyes, igazolással szavazásra kijelölt szavazókörök előtt vasárnap az országgyűlési képviselő-választáson. Mint mondta, a szavazókörökbe átlagosan 600-1.200 voksolót várnak. Ehhez jönnek hozzá az igazolással szavazók, akiknek száma egyes esetekben a kétezret is meghaladta. A szavazásra 13 óra állt rendelkezésre, és amennyiben egy szavazóra csak egy percet fordítanak az adminisztráció során, akkor is csak legfeljebb ezer választó tud leszavazni a szavazókörben. (Az OVI vezetője 50-150 másodperccel számolt.)

Az igazolással jelentkező nyilvántartásba vétele és az igazolás ellenőrzése időigényes. Ezt a jogalkotónak előre kellett volna látnia, de elkövette azt a hibát, hogy nem készített modellszámításokat - állította az OVB elnöke. Szigeti Péter közölte: az OVB a tapasztalatokról beszámol az Országgyűlésnek. Felidézte, hogy 2006-ban az országgyűlési választás után az OVB javasolta a parlamentnek, hogy vagy teljesen törölje el a kampánycsendet, vagy az elektronikus médiára és az automatizált telefonhívásokra vonatkozóan törölje azt el.

"Az OVB beszámolóinak nincs visszacsatolása"
Ha bármelyiket elfogadja, biztosítani lehetett volna, hogy a kampánycsendsértés ne zavarja a szavazókat - tette hozzá. Leszögezte: az OVB beszámolóinak "nincs visszacsatolása". "A jogalkotás a saját érdek- és értékrendjének a pályáján fut, a maga által választott szervek beszámolóinak a tapasztalatát sem hasznosítja". Az OVB elnöke azt mondta: drámai eseménysor játszódott le" vasárnap, és meglátása szerint a problémának három felelősségi szintje volt: a jogalkotói, az igazgatási-szervezési és a törvényességi, az OVB szintjén. Emlékeztetett rá: 2006-ban az igazolással szavazás problémája alkotmányossági aggályokat vetett fel, ezért 2007-ben a parlament módosította törvényt, és megpróbálta kiküszöbölni az igazolással szavazás anomáliáit. Arra mutatott rá, hogy a kétharmados törvényt 350 képviselő fogadta el, és csak alig néhányan voltak, akik ellenezték.

Információhiány
Közölte, a törvényben "feketén-fehéren" benne van, hogy az igazolással szavazásra településenként egy szavazókört kell kijelölni, "nem kettőt, nem hármat". A következő, az igazgatási-szervezési szint felelősségéről annyit mondott, hogy az OVB "információhiányban szenvedett" már az első döntésénél is, amikor értelmezte az "előtér" jogszabályban használt fogalmát. (Sokan várakozták este 7 órakor a szavazóhelyiségen kívül.) Mint mondta, az OVB-nek nem volt pontos helyzetképe arról, milyen nagyságú az igazolással való szavazás problémája.

Arra a felvetésre, hogy volt olyan televízió, amely már délben hírt adott a hosszas várakozásról, Szigeti Péter azt mondta, a sajtóból értesültek a problémáról. Megjegyezte: az "információs láncban" voltak bizonyos problémák. Hozzátette: ha ezt korábban tudják, "a 19 órás problémás döntés talán meg sem születik". Az OVB felelősségével kapcsolatban pedig megismételte előző napi közlését, ami szerint a testület jó döntéseket hozott, ám a 19 óra előtti, a kampánycsend meghosszabbításáról hozott döntés "megkésett", és ha korábban értesülnek a probléma nagyságáról, akkor "a 19 órás döntés talán meg sem születik".

Részleges kampánycsend
Szigeti Péter kitért a kampánycsend-hosszabbítással kapcsolatos döntésük előzményére is. Elmondta, ő és az OVI vezetője korábban (még az OVB-döntés meghozatala előtt) egyetértett abban, hogy a helyzetet "részleges" kampánycsendnek kell felfogni, tehát, hogy az nem az ország egészére vonatkozik. Közölte, az OVB többi tagja azonban nem így gondolta, és arra hivatkoztak, hogy a törvény sérülhet, ha nem az egész országra vonatkoztatják a kampánycsendet, így született meg a 19 óra előtt hozott döntés az ország egészére vonatkozó kampánycsend-meghosszabbításról.

Vasárnap este jó néhány szavazóhelyiséget nem tudtak bezárni, mert még százak várakoztak voksolásra. A legkésőbb Budapest XI. kerületében fejeződött be az igazolással szavazás, mégpedig hétfőn hajnali negyed kettőkor.