Die Presse a Jobbikról: úgy tesznek, mintha a rendet védenék

Bevezetésként felidézik, hogy első országos megmérettetésén, a tavalyi európai parlamenti (EP-) választásokon a szavazatok 14,8 százalékát kapta a párt, 427 ezer szavazó helyezte a bizalmát a Jobbikba.
 
Groteszk módon a párt párhuzamot von a szuverén Magyarország lakói és az izraeli megszállás alatt élő palesztinok között. Ez alatt azt érti a Jobbik, hogy az "idegen befolyás" ellen küzd, de a küzdelem elsősorban nem a külföldiek ellen irányul, mert Magyarországon gyakorlatilag nincsenek bevándorlók vagy vendégmunkások, hanem a nemzetközi finánctőke általi "leigázás" ellen. Ez baloldalinak hangzik, de tágabb összefüggésben antiszemita értelmű - vélik a szerzők.
 
A Jobbik történetének részletes ismertetése után többek között arról írnak, hogy a párt először a karácsonyi és húsvéti ünnepeket megelőző keresztállításaival keltett feltűnést, amelyeknek a szerzők szerint részben antiszemita célzata is volt.
 
Felidézték a 2006 októberében Olaszliszkán történt tragikus bűncselekményt: Szögi Lajos tanár elütött egy roma kislányt, s feldühödött romák agyonverték a férfit. A szerzők szerint a Jobbik az esetet és az elhúzódó jogi eljárást arra használta fel, hogy bedobja a köztudatba a leegyszerűsítő "cigánybűnözés" kifejezést. Az új szlogen a szörnyű és egyedi gyilkosságot összemosta a romáknak tulajdonított kisebb súlyú bűncselekményekkel. Elsősorban vidéken nőtt meg ennek betudhatóan a szélsőjobboldal támogatottsága.
 
2007-ben "még egy lapáttal rátettek a Jobbik stratégái" - írták a Magyar Gárda megalakulásáról. A gárdisták egyenruhája a II. világháború korszakának fasiszta alakulataira emlékeztet, egyes idős budapesti zsidó lakosokat azokra a rohamcsapatokra emlékeztet, "amelyek az 1944-es holokauszt-évben az ajtajukon kopogtattak" - írták a szerzők. Meglátásuk szerint a gárda alkotná a Jobbik programjában szereplő "területi alapú nemzeti gárda" magját is. A Magyar Gárda bírósági feloszlatása után alakult Új Magyar Gárda első felvonulását Budapesten feloszlatta a rendőrség, de ez az eljárás nem vált általánossá. "Vidéken a gárda zavartalanul mutatkozik avatásoknál, koszorúzásoknál és falusi megemlékezéseken" - áll a cikkben.
 
Véleményük szerint a gárda gyakran vonul fel olyan helyeken, ahol romáknak tulajdonított lopás áldozataivá váltak nem romák, vagy ahol más okból feszült közöttük a viszony. "A gárdát a polgármesterek hívják meg" - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke a szerzőknek adott interjúban. Vona szerint a lakosság hálás "azért, hogy valaki foglalkozik a gondjukkal és ráirányítja a sajtó figyelmét". A szerzők szerint a valóságban ez nem így van; a gárda kihívó módon a romatelepek közepén menetel végig, és a rendőrségnek nagy erőkkel kell kivonulnia, hogy megakadályozza az összetűzéseket.
 
Mindenhol, ahol a Gárda felvonul, fokozódik a feszültség, hevesebbek lesznek az összeütközések - írták. A Jobbik és a Gárda úgy tesznek, mintha a jogot és a rendet védenék. Ugyanakkor nem ritkán büntetett előéletű és instabil személyiségű emberek közül kerülnek ki a tagjai - vélekedtek. Maga Vona Gábor is szóbeszéd tárgyává vált, amikor az EP-választás előtt "ismert maffiózókat" fogadott fel testőreinek. A pártelnököt ez a körülmény nem zavarja, egy újságírói kérdésre fesztelenül azt válaszolta: "őszintén beszéltek nekem a múltjukról. Nem látok ebben semmi kivetnivalót, jól végzik a munkájukat" - zárult a Die Presse riportja.