A polgári peres eljárás végzésének indokolásában Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke hivatkozott a polgári törvénykönyvre, miszerint "a személyhez fűződő jogok védelme olyan (...) jogviszony, amely mindenkire nézve kötelezettséget állapít meg".
Egyúttal azonban nem foglalt állást az OKM felelősségéről az iskolai szegregáció kérdésében, erről a későbbiekben döntenek. A bíróság 30 napot adott az oktatási tárcának érdemi nyilatkozattételre, azaz előkészítő iratának előterjesztésére - mondta a tanácselnök.
A Pataki Árpád által felolvasott felperesi kereset szerint az alapítvány 50 millió forint közérdekű bírság kiszabását kérte az OKM-re, illetve azt, hogy a bíróság szólítsa fel az alpereseket az iskolai szegregáció, mint "jogsértés abbahagyására". Kérték azt is, hogy a szegregáció fenntartása ellen - az oktatási tárca által meghatározott munkaterv alapján - indítson vizsgálatot az Oktatási Hivatal.
A felperes álláspontja szerint nem csak az elsőrendű alperes, az OKM, hanem az iskolák és fenntartóik, a települési önkormányzatok is hibásak a fennálló helyzet kialakulásáért, azonban a szaktárca feladata lenne az ágazati szabályok ellenőrzése, illetve ellenőriztetése. Kitértek arra is, hogy a most általános iskolába járó 135 ezer roma gyermekek érettségihez juttatása számításaik szerint 945 milliárd forintos költségvetési nyereséggel járna.
Az alapítvány hivatkozott egy 2005-ben végzett felmérésre, miszerint az országban mintegy 170 olyan iskola van, ahol hátrányosan megkülönböztetik a cigány gyermekeket, megsértve ezzel az egyenlő bánásmód elvét, többek között azzal, hogy etnikai alapon párhuzamos osztályokat indítanak. Sérelmezi a felperes kereset azt is, hogy "a végletesen szegregált iskolák" nem indítnak iskolabuszt, és nem adnak iskolai hozzájárulást az odajáró tanulók szüleinek.
Az alperesek jogi képviselője, Décsy Gábor - a tanácselnök által szintén felolvasott - ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és az eljárás megszüntetését kérte. Az ügyvéd szerint "indokolatlan az OKM egészét felelősségre vonni", Hiller István másodrendű alperesnek pedig kifejezetten az Országgyűlés felé áll fenn beszámolási kötelezettsége. Az alperesek véleménye szerint "a felperes nem bizonyította, hogy fennáll perindítási joga", mert "az egyenlő bánásmódra vonatkozó törvény megsértése formailag nem állapítható meg".
Mint a dokumentumban írta, másik közigazgatási szerv, így az Egyenlő Bánásmód Hivatala is eljárhatna a szegregációs ügyekben, és a felperes által említett szociológiai tanulmányt sem tekintette az alperesek képviselője elégségesnek az egyenlő bánásmódra vonatkozó törvény megsértésének bizonyítására.
Az alperesek ellenkérelmükben vitatták az OKM-re kiszabandó bírság összegét, illetve azt állították, hogy "ilyen kötelezvény semmilyen cél elérésére nem alkalmas". Hozzátették ugyanakkor, hogy a szegregáció kérdésében az önkormányzatokat kellett volna beperelni.
A felperes jogi képviselője, Farkas Lilla a tárgyaláson keresetük módosítását nyújtotta be, miszerint az OKM felelősségét firtató kereseti igényük kizárólag azokra a településekre áll fenn ezentúl, ahol több iskola is található. Utóbbiak esetében azonban "az alperesek felelősségére kívánnak rámutatni" a bírósági eljárással, mert egyes intézmények nem hajtják végre, míg az OKM nem hajtatja végre az egyenlő bánásmódról szóló, illetve a közoktatási törvény ide vonatkozó rendelkezéseit.
A következő tárgyalás az ügyben június 22-én lesz a Fővárosi Bíróságon.
Az egyenlő bánásmód az OKM-re is kiterjed
Miután az egyenlő bánásmódról szóló törvény kiterjed az Oktatási és Kulturális Minisztériumra (OKM) és annak vezetőjére, Hiller Istvánra is, a Fővárosi Bíróság keddi végzésében, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által indított per első tárgyalásán, elutasította a tárca és vezetőjének ellenkeresetét, amelyben kérték a velük szemben indított peres eljárás megszüntetését a roma gyermekek iskolai szegregációja ügyében.
Olvastad már?
Orbán Anita: Magyarországnak jó a megítélése Washingtonban, és ez egyáltalán nem változott a kormányváltással, sőt
A gyár, amely megváltoztatta Magyarországot
Szexuális zavarok: amiről nem beszélünk
A NER-nek meg kellett buknia ahhoz, hogy a betegek láthassák a kórházi fertőzések adatait, az orvosok pedig beszélhessenek azokról
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
