Egy sportcsarnokot, vagy hasonló méretű helyet fognak kibérelni ahhoz, hogy mindenki beférjen, mondta el a hvg.hu-nak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróság sajtóreferense, Szabó József. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy végig, vagy csak pár alkalomra lesz-e szükség egy ekkora befogadó képességű helységre.

Ha a bíró, Horváth Mária átrágja magát a több tízezer oldal terjedelmű aktákon, és -- ahogy mondani szokták --, „megtanulja” az ügyet, akár kezdődhet a taktaközi szocpol-csalás tárgyalása, de erre már az idén aligha kerül sor. Legfeljebb a jövő év elején. Már a vádiratok kiküldése sem egyszerű, mert egy nyomdát kellett megbízni az elkészítésükre, a fénymásolók ugyanis nem bírták volna a munkát. Ez máris sok érintettnek nem tetszik, hiszen így, szerintük, bizalmas iratok kerülhetnek avatatlanok kezébe.

Még nem dőlt el, de minden bizonnyal 2 bíróból és három ülnökből fog állni a bírói tanács, azért, hogy bírják a nem mindennapi stresszt, amiből itt bőven ki fog jutni mindenkinek. Az ülnökök kiválasztásánál pedig minden bizonnyal fontos szempont lesz az egészségi állapot, hogy végig bírják az akár évekig tartó hercehurcát. Egy másik miskolci monstre ügyben, a korrupt orvos-szakértők tárgyalásának már harmadszor szalad neki a bíróság, miután először az egyik ülnök elérte a 70 éves kort, ami után már nem dolgozhat, majd a második sorozatban meghalt az új ülnök, ennek viszont az lett az eredménye, hogy ismét mindent kezdhettek elölről. (Ilyen esetekben az ügyvédi munkadíjakat a bíróság kifizeti, hiszen miatta újráznak.)

Az ügyvédeknek és a pénznek a taktaközi ügyben is kitüntetett szerepe lesz. Mostanra derült ki, hogy még a főkolomposok sem lesznek képesek finanszírozni a még szerény becslések szerint is milliós ügyvédi díjakat. És akkor még nem is beszéltünk azokról a földönfutóvá lett romákról, akik a lakóhelyük és Miskolc közötti vonatjegyet sem tudják kifizetni, nemhogy egy ügyvédet. Az ügy kimenetelét egyébként nem a vádlottak magas száma, hanem együttműködési készségük, illetve ennek hiánya fogja eldönteni – vélik rutinos miskolci ügyvédek,. Jobbára olyak emberekről van ugyanis szó, akiknek már nincs vesztenivalójuk, már mindenüket elvették, és olyan helyzetben vannak, hogy nem érdekli őket, miről dönt Miskolcon egy bíróság.

A procedúra elindításához arra lenne szükség –vélik a jogban járatosak – ha a 200 fős társaságot megpróbálnák kisebb csoportokba rendezni, hogy könnyebben kezelhető legyen a tárgyalás menete. Ez viszont veszéllyel jár, hogy ha valamelyik gyanúsított nem jelenik meg a tárgyaláson – márpedig sok kis csoport meghallgatása esetén ez könnyen előfordulhat – másodfokon az ítéletet könnyen hatályon kívül helyezhetik. Egyfajta megoldás lehetett volna, – javasolták néhányan – ha a kisebb súlyú ügyek elkövetőit ügyészi megrovásban részesítik, és ezzel a leapadt létszámú vádlottat már könnyebb lett volna kezelni. Az igazságszolgáltatásban jártas szakemberek szerint erre ezúttal aligha kerülhetett volna sor, mert itt a legkisebb várható ítéletek 2-3 évnél fognak kezdődni. Szó sem lehetett holmi ejnye- bejnyéről.

Pusztai László

Miskolc