Bár a Budapesten biciklizők véleménye a városi kerékpáros infrastruktúráról jobbára lesújtó, a neves külföldi szakember Mikael Colville-Andersen szerint biztató jeleket mutat, az Európai Mobilitás díját legutóbb elhozó fővárosunk. Erről azon a rendezvényen beszélt, amelyet a VAM Design Dreams on Weels című, a városi kerékpározást népszerűsítő kiállításának helyszínén tartottak kedden.

Magyarországon már megtörtént az a lélektani fontosságú áttörés, melynek nyomán a bringázás már nem csak egy lelkes földalatti mozgalom ügye - vélekedett a hvg.hu kérdésére adott válaszában a kormányától a "kerékpározás nagykövete" címet is megkapó Colville-Andersen, aki kerékpáros közlekedési tanácsadó, újságíró, s egyben alapítója és szerzője a kerékpáros blogok között mára viszonyítási pontnak számító copenhagencyclechic.com oldalnak.

A kerékpározásnak számtalan kedvező élettani és környezeti hatása van, a legfontosabb mégis az, hogy a legolcsóbb és leggyorsabb közlekedési mód a városban - vélekedett Colville-Andersen, aki szerint nem az a cél, hogy bringás szubkultúra szülessen, hanem hogy minél többen felismerjék, kerékpárral közlekedni gyors. Márpedig, mondja, ebben a felismerési folyamatban Budapest egyáltalán nem áll rosszul.

A szakember számokkal igyekezett alátámasztani állítását, számos összetevőt figyelembe vevő mutatók szerint – melyek a kerékpáros munkavállalók produktivitását, az útterhelés-csökkenését, a betegszabadságra kikért napok számát és egyéb egészségügyi és környezetvédelmi hatásokat is figyelembe vesznek – egy kilométer bringázás 2400 forintnyi megtakarítást jelent a nemzetgazdaságnak, míg egy kilométernyi autóhasználat 1100 forintnyi veszteséget.

Kerékpár metróval kombinálva

A dán szakember szerint a biztató jelek ellenére hazánkban is égető szükség lenne átfogó, stratégiai kerékpáros infrastruktúraszervezésre, mert ugyan néhol látni egy-egy jól megépült útszakaszt és megoldást, de nincsen átgondolva az egyes útvonalak összekötése, a kerékpáros forgalom hatékony szabályozása, terelése.

Hogy milyen összefüggést lát a bringázás és a tömegközlekedés együttes használata között, Colville-Andersen lapunknak azt felelte: mindenképpen sokakat csábít két kerékre, ha a metrón és elővárosi vasutakon is fel lehet velük szállni. Budapesten egyelőre csak utóbbi járműveken van erre lehetőség.

„Ennek egyik alternatívájaként sok helyen remekül bevált a városi bringakölcsönző-hálózat” – tette hozzá. Párizsban például – hoz példát – a külvárosokban élők saját bringájukkal eltekernek a legközelebbi HÉV-állomásig, onnan a tömegközlekedést használják, majd a belvárosban leszállva bérbringán percek alatt munkahelyükre tekernek anélkül, hogy dugóban ülnének és benzint pöfögnének. A "bringázás nagykövete" ezért különösen örül a kedden bejelentett, első körben 1000 városi kölcsönkerékpárból álló közbicikli-hálózat kiépítésének, mely nagyon fontos lépés a bringabarát város felé.

Veszélyben a bringás jövő

Itthon az is komoly gondot jelent, hogy a döntési helyzetben lévő szakemberek nem ismerik a biciklin közlekedők igényeit, s a kétkerekű közlekedést segítő megoldásokat - mondta Bodor Ádám a gazdasági minisztérium egykori kerékpárügyekért felelős államtitkára, aki jelenleg az Európai Kerékpáros Föderáció alelnöke. Ehhez László János a Magyar Kerékpárosklub elnöke hozzátette, a témában hétfőn tartott konferencia tanulsága szerint sajnos a most az egyetemeken közlekedésmérnöknek tanuló szakember palánták nagy része sem ért a témához, melyről nem is kapnak érdemben oktatást, s ezzel a „szép új bringás jövő” is veszélyben van. A kerékpársávok tudatosabb tervezése kapcsán Bodor a városi közterek fontosságát is felhozta, melyekért meg kellene küzdenie a Fővárosi Önkormányzatnak, de erre egyelőre kevés törekvést lát.

Nagyítás galériánkhoz kattintson! © Stiller Ákos

Colville-Andersen szerint azonban további bizakodásra ad okot, hogy míg Londonban például fontmilliókat költöttek el az urbánus kerékpározás promóciójára, mielőtt elkezdtek volna rákapni a britek, addig idehaza eddig a szinte pénz nélküli civilek nyomására született minden. A kerékpárosklub elnöke ehhez annyit fűzött hozzá: miképpen Dánia saját országimázsának részévé tette a bringázást, úgy Budapest vezetése is álljon az ügy mellé, tegye Budapesti arculati elemévé a bicajozást, s adjon helyet egy bringás szobor vagy szimbólum számára a főváros szívében.