MTV-elnökség: újabb sikertelen szavazás

Közlésük szerint 17 támogató és 17 ellenszavazatot adtak le a tagok. A helyszínen tartózkodó Székely Ferenc az MTI-nek nem kívánta kommentálni a történeket, és úgy nyilatkozott, még nem döntötte el, hogy indul-e a következő pályázaton. 

Délelőtt jelölte az öt induló közül Székely Ferencet elnöknek a parlamenti frakciók jelöltjeiből választott kuratóriumi elnökség, épp a szükséges tíz szavazattal. Az MTI információja szerint a szocialista, szabad demokrata és MDF-es delegáltak voksait szerezte meg a pályázó, míg a Fidesz és a KDNP által bejuttatott öt elnökségi tag - akár csak az utóbbi fordulókban - Havasi Jánosra szavazott. 

Ezzel megismétlődött a második és a harmadik pályázat döntője: akkor is az egykori MTV-alelnök producer és a nagyobbik köztévé határon túli műsorainak szerkesztője kapta a legtöbb voksot, de Székely Ferencnek abban a két menetben nem sikerült megszereznie a jelöltté váláshoz szükséges kétharmados támogatást. 

Ez a tisztségre kiírt hatodik pályázat azóta, hogy a testület 2007 őszén nem kezdeményezte, hogy újrázhasson a poszton Rudi Zoltán. Ő volt a médiatörvény 1995-ös elfogadása óta az első MTV-elnök, akinek sikerült kitöltenie négyéves megbízatását. (A médiatörvény erre egyetlen alkalommal ad lehetőséget.) 

A tavaly év elején tartott első pályázaton hárman indultak; Rudi mellett Hammer Ferenc médiakutató és a korábban az MTV-nél is vezető posztokat betöltő Szabó Stein Imre állt sorompóba, de a február 12-i jelöléskor csak az (akkor még hivatalban lévő) elnök kapott voksot. Mint utóbb közölték, az SZDSZ által delegált két kuratóriumi elnökségi tag ezzel azt ismerte el, hogy "sok vonatkozásban elismerésre méltó" volt vezetői teljesítménye. Másodszorra tizenhárman vették fel a pályázati csomagot, de csak hatan adták be elképzeléseiket; ekkor csatlakozott a mezőnyhöz Székely Ferenc, valamint a határon túli műsorok szerkesztőségét vezető Havasi János. 

A május 23-i döntéshozatalkor a jelöltállításig sem jutott el a kuratóriumi elnökség, mivel az MSZP és az SZDSZ delegáltjai kifogásolták, hogy a Fidesz és a KDNP jelölésével a testületbe került társaik jelezték: Havasit támogatják. Az egy héttel későbbi újrázáskor Székely a szükségesnél eggyel kevesebb, azaz kilenc, Havasi négy voksot kapott a koalíciós szakítás, a kormánypárti-ellenzéki arány felborulása miatt négy MSZP-delegálttal 14 fősre növelt testületben. Ezt követően volt a legnépesebb az érdeklődők mezőnye: tizenheten vették fel a pályázati csomagot, és három kivétellel mind be is adták elképzeléseiket. Az október 10-i "döntő" ismét Székely-Havasi viadalt hozott: előbbi hét, utóbbi öt voksot kapott, ketten pedig Baló György televíziós személyiséget támogatták. 

Az idén januárban zárult újabb pályázaton 16 érdeklődő közül - eddigi rekordként - tizenöten szálltak harcba a posztért, de a jelöltté váláshoz szükséges minimális voksszám megszerzése után a médiában nem, nagy nemzetközi cégek menedzsereként azonban hosszabb ideig tevékenykedő Sztaricskai Tamás a 21 civil delegálttal kiegészített nagykuratórium előtt bukott el. 

Az elnöktelenséget már a Fővárosi Bíróság is kifogásolta: tavaly novemberben felszólította a közalapítvány kuratóriumát, hogy harminc napon belül állítsa helyre a közmédium törvényes működését. Az eljárást a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte, arra hivatkozva: a Magyar Televízió Zrt. vezető tisztségviselőjének megbízatása 2008. március 4-én lejárt, a kuratórium pedig a médiatörvényben foglalt kötelességét megszegve a mai napig nem választott új elnököt, "így a társaságnak jelenleg nincs vezető tisztségviselője". 

A bíróság felhívta a cég figyelmét arra: ha a megadott határidőig nem tesz eleget a végzésben foglaltaknak, akkor - újabb eljárásban - mind a céget, mind annak vezető tisztségviselőjét maximum tízmillió forintos bírsággal sújthatja, "és ha a törvényes működés nem áll helyre, a céget megszűntnek nyilváníthatja". 

"Nem tehetünk mást, kötelesek vagyunk megfellebbezni" - mondta akkor a döntésről Czeglédi László kuratóriumi elnök, aki szerint a bíróság olyan ügyben lépett, amiben - az elnökválasztási procedúrát egyébként aprólékosan szabályozó médiatörvény szerint - nincsen hatásköre.