Lapszemle: kiéleződött a magyar-szlovák viszony

A két európai uniós tagország között hosszú ideje fennálló feszültség ezzel újabb csúcspontot ért el - írta a történtekről a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci napilap varsói keltezésű cikkében.

A beutazási tilalom közvetlen kiváltó oka Sólyom állítólagos magánlátogatása volt - fogalmazott a szerző, aki szerint a szlovák-magyar kiegyezés céljával létrejött Most-Híd párt meghívására Szent István szobrát leplezte le volna az elnök a trianoni szerződéssel kettéosztott városban.
 
"Mindamellett a konzervatív magyar államfő arról ismert, hogy a szomszédos országokban tett vitatott látogatásokkal méltatlankodást vált ki és politikai botrányokat provokál" - írta a lap. "Márciusban történt - folytatódott a cikk - , hogy hívatlanul felbukkant a romániai Erdélyben, amely az első világháború előtt Magyarországhoz tartozott. Bukarest megtagadta tőle a leszállási engedélyt, mire ő autóval utazott oda" - fogalmazott a cikkíró, aki szerint az erősen magyar jellegű Dél-Szlovákiába tervezett utazása ellen is azonnal tiltakoztak, Pozsony már több nappal korábban kifejezésre juttatta, hogy a látogatás feleslegesen megterhelné a kétoldalú kapcsolatokat. A lap ismertetése szerint Robert Fico szlovák kormányfő hivatalosan az utazás dátuma ellen tiltakozott, amely a Varsói Szerződés csapatai csehszlovákiai bevonulásának az évfordulójával esett volna egybe.
 
A régi vita hátterében azonban mindkét oldalról tapasztalható piszkálódás áll - vélekedett az NZZ. Magyarországon sok jobboldali politikus úgy viselkedik, mintha a szlovákiai, az ukrajnai, a vajdasági és a romániai magyar kisebbség lakta területek tulajdonképpen idegen fennhatóság alatt álló magyar területek volnának. A másik oldalon Pozsony egy nemrégiben elfogadott új nyelvtörvénnyel szükségtelenül rontja a területén élő magyarok helyzetét - írta a svájci lap.
 
A Der Standard és a Die Presse című osztrák lapok részletesen beszámoltak a látogatás meghiúsulásáról és a két ország közti viszony kiéleződéseként értékelték az eseményeket.
 
A Die Presse internetes beszámolója végén megjegyezte: Magyarország és Szlovákia bonyolult viszonya Robert Fico kormányának 2006-os hatalomra lépése után jelentősen romlott. Budapest a magyar kisebbség jogainak szűkítésével vádolja Pozsonyt, utóbbi viszont elszakadási szándékra utaló folyamatokat vél felfedezni a magyar kisebbség körében.
 
Az események ismertetése során a Der Standard kitért arra is, hogy Jozef Cernek, a révkomáromi kulturális központ igazgatója is részt akart venni a szoboravatáson, azonban azt javasolták neki, hogy ne menjen, mert "túl forró az ügy". Cernek szerint a szlovákok sokat köszönhetnek Szent Istvánnak, aki fontos reformokat vezetett be a mai Szlovákia területén.
 
Magyarország és Szlovákia között újra és újra feszültség támad az ötszázezer fős szlovákiai magyar kisebbség jogai körül - írta a lap. Beszámolójában az áll: a mostani felháborodás oka az volt, hogy a révkomáromi magyarok képviselői nem hívtak meg egyetlen magas rangú szlovák politikust sem a szoboravatásra. Hozzátette: az ünnepség napja egybeesett az 1968-as prágai tavasz leverésének évfordulójával, az akcióban magyar csapatok is részt vettek. Magyarország időközben már bocsánatot kért. Beszámolt az elmaradt államfői látogatásról a Kurier című osztrák lap is. A Sólyom László látogatása körüli perpatvar újabb csúcspont a két ország régóta dagadó vitájában - írta szombati számában.
 
Politikusok a határ mindkét oldalán rendszeresen felszakítják az amúgy is csak nehezen gyógyuló sebeket - jegyezte meg a szerző. "Szlovákia számára a magánlátogatás részeként bejelentett részvétel a Szent István-napi ünnepen újabb sértést jelentett" - állt a cikkben.
 
A Kurier szerint Sólyom László számára az ünnep újabb lehetőség volt arra, hogy megmutassa: elkötelezett az "elveszített területeken" élő magyarok iránt is. A szerző hozzátette: Magyarországon még mindig sokan gyászolják, hogy az ország 1918 után elveszítette területének kétharmadát.
 
Másrészt - írta a Kurier - Szlovákiában a nacionalisták haragot szítanak mindenki ellen, aki elvárja a kisebbségi jogok biztosítását. Hamarosan életbe lép egy nyelvi jogokat korlátozó törvény. Még ha a magyar területeken gyengítve érvényesül is a jogszabály, Sólyom László szemében erőszakos asszimiláció a törvény hatása.