A Hess-megemlékezés nemzetközi normákba ütközik

 A Rómában 1950-ben elfogadott európai emberi jogi egyezmény és az 1966-os new york-i polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya ugyan egyaránt kimondja a szólás és gyülekezés szabadságát, azonban mindkét egyezmény rögzíti azt is, hogy ezeket az állam korlátozhatja a nemzetbiztonság, a közbiztonság, illetve mások jogainak és érdekeinek védelme céljából - magyarázza a szakértő.
 
Az 1947-es párizsi békeszerződés tudomásul veszi, hogy Magyarország felszámolta a fasiszta jellegű szervezeteket, és minden más olyan szervezetet, amely ellenséges propagandát folytat a szövetséges államokkal szemben. A szerződés rögzíti azt is, hogy Magyarország a jövőben sem engedheti meg az ilyen szervezetek működését, melyek célja megfosztani a népet demokratikus jogaitól.
 
A jogász szerint a magyar állam, amely részese ezeknek az egyezményeknek, az azokban foglalt megszorításokat a rendszerváltozáskor nem ültette át tökéletesen a belső jogba, és így a jogalkalmazók, a rendőrség, a bíróság sem szerezhet azoknak könnyen érvényt. Pedig a párizsi békeszerződés alapján ma egyértelműen van alapja a határozott hatósági fellépésnek a fasiszta, vagy fasiszta jellegű megmozdulásokkal szemben.
 
Amikor 1989-ben a gyülekezési és szólásszabadságot rögzítő törvények megszülettek, a jogalkotó még nem látta, hogy milyen veszélyekkel kell szembe néznie a kialakuló demokráciának, és a szükséges, indokolt, a nemzetközi jog által lehetővé, illetve kötelezővé tett megszorítások, korlátok nélkül foglalta törvénybe ezeket a valóban alapvető és demokráciákban nélkülözhetetlen szabadságjogokat - vélekedett a szakértő.
 
Valki László leszögezte: egy Rudolf Hess-szel kapcsolatos megemlékezés, felvonulás csak fasiszta jellegű lehet, ezt pedig a hatóságok Németországban és Nyugat-Európa-szerte egészen bizonyosan nem engedélyeznék. Nyugat-Európában egyértelmű belső jogszabályok korlátozzák a fasiszta szervezetek gyülekezési szabadságát, az ilyen jellegű rendezvények megtartását, és ezeknek a rendelkezéseknek az ottani hatóságok érvényt is szereznek.
 
A Népszabadság hétfőn írt arról, hogy Rudolf Hess halálának évfordulója alkalmából az NS Front elnevezésű magyar nemzetiszocialista tömörülés augusztus 15-re a fővárosba szervez megemlékezést, amelyre külföldi résztvevőket is várnak. Az MTI a rendőrségtől július közepén úgy értesült: valóban volt egy ilyen demonstrációs bejelentés, de annak megtartását a rendőrség megtiltotta arra hivatkozva, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A bejelentő felülvizsgálati kérelmét a bíróság elutasította.