A bűnmegelőzési, reintegrációs és áldozatvédelmi programról a tárca büntetőpolitikai főosztályának vezetője, Sömjéni László számolt be. Hangsúlyozta, hogy az állam nem engedheti meg, hogy csak azzal foglalkozzon, hogy büntetőjogi szabályokat alkot, büntetőbíróságokat, nyomozóhatóságokat tart fenn, a büntetések végrehajtására szervezeteket hoz létre, szükség van a bűnmegelőzésre és a bekövetkezett károk enyhítésére is. Eddig azonban – a források szűkössége miatt – csak olyan programokat támogatott az állam, amelyek időben és téren korlátozottak voltak.

Most viszont a támogatás révén kilencmilliárd forint van arra, hogy a bűnmegelőzési programokat bővítsék. Hétmilliárd forintot pályázaton osztanak szét, a pénz másik részét intézményfejlesztésre fordítják.

Sömjéni emlékeztetett arra: a bűncselekmények egyharmadát visszaesők követik el, és a statisztika szerint, ha valaki bűnelkövetővé vált, nagyobb eséllyel követett el később újabb bűntetteket. A program középpontjában ezért a visszaesővé válás megelőzése és az áldozatsegítés, valamint az elítéltek társadalomba való visszailleszkedésének elősegítése áll. Az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban induló, 2011-ig tartó programban az IRM együttműködik a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával és az Igazságügyi Hivatallal.

A főosztályvezető közölte: azért ebben a három régióban indul a program, mert itt az országos átlagot meghaladó a bűnözés nagysága és a „bűnkibocsátás”, azaz az itt élők közül egyesek több bűncselekményt követnek el, akár az ország más részein is. A program révén azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a bűncselekmények száma, és ha ez sikerrel jár, akkor a projektet 2013-ig kiterjesztik az egész országra.

Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és koordinációs helyettese elmondta: a fogvatartottak 50 százaléka visszaeső vagy többszörösen visszaeső, céljuk, hogy 2012-re ezt az arányt 5 százalékkal csökkentsék. A vezérőrnagy közölte: a program során törekednek arra, hogy a részt vevő fogvatartottak a meglévő képességeikhez illeszkedő piacképes szaktudást szerezzenek. Minden ilyen program ugyanis elősegíti a fogvatartott visszailleszkedését, ami össztársadalmi érdek.
 
A program – amelyben 50 szakképzés indul 700 elítélt bevonásával – célcsoportja az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőkből, a nyolc osztályt elvégzettekből és a szakmunkásokból áll össze, ez a három csoport adja a fogvatartottak háromnegyedét. Az érintett három régió mind a 12 büntetés-végrehajtási intézete részt vesz a 250 millió forint költségvetésű programban.

A sajtótájékoztatón részt vett az Igazságügyi Hivatal vezetője, Hatvani Erzsébet, aki elmondta: a hivatal részben a pártfogói felügyelői szolgálat fejlesztésével, részben az áldozatsegítéssel veszi ki a részét a munkából. A pártfogói felügyelői szolgálat fejlesztése keretében javítják a közérdekű munka büntetés alkalmazásának lehetőségeit és lehetővé teszik az úgynevezett „csoportos letöltést”. Emellett önismereti, munkaerő-piaci, konfliktuskezelési tréningeket szerveznek a pártfogoltaknak és még intenzívebbé teszik az „utógondozást”, különös tekintettel arra, hogy a tapasztalatok szerint a szabadulás után fél évvel a legkritikusabb a helyzet a visszaesés vonatkozásában.

Az áldozatsegítés hatékonyabbá tétele érdekében 24 órás, ingyenesen hívható diszpécserszolgálatot alakítanak ki – jelenleg ugyanis munkaidő után és hétvégén nincs telefonos szolgálat –, fejlesztik az áldozatokat felkereső és azokat segítő önkéntesek rendszerét, pszichológusokat vonnak be a programba és kialakítják az úgynevezett krízis-mobil áldozatsegítés rendszerét, hogy a diszpécserszolgálat a rendőrség jelzése alapján a bűncselekmény helyszínére is küldhessen áldozatsegítőt és pszichológust.