Április közepén az országgyűlési képviselők 360 igen szavazattal elrendelték a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást, amelynek kérdése a következő: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"

Csakhogy az Országgyűlés június 29-én elébe ment a népszavazásnak: a képviselők úgy döntöttek, jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők a javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. A parlament az ehhez szükséges alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem voks és 2 tartózkodás mellett szavazta meg, míg a képviselői juttatásokról szóló törvényt 341 támogató és 19 ellenző vokssal, 1 tartózkodás mellett fogadta el.

Seres Mária

Az új, 2010. január 1-jén hatályba lépő szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is. Ezek bevallása a képviselők felelőssége lesz, ebből számlák alapján írhatók le a költségek. Ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. A jövő évtől tehát minden képviselő saját maga döntheti el: nem gyűjt számlákat - ez esetben a bevételének 10 százalékát tekinti mindössze költségnek -, vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, a bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.

Seres Mária ugyanakkor nem elégedett meg az Országgyűlés döntésével - amely szerinte nem más, mint a „pártok ügyeskedése” -, ezért azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy legyen a kérdésről népszavazás. Ráadásul a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatot négy magánszemély az alkotmánybíróságnál megtámadta. Seres szerint a pártok azért fogadták el két hete hétfőn a törvényt, hogy elébe menjenek a népszavazási kezdeményezésnek, vagyis hogy a bíróság döntését befolyásolják. Ezért kérték azt is, hogy Sólyom László köztársasági elnök sürgősséggel hirdesse ki a jogszabályt. Az Alkotmánybíróság azonban a múlt héten nem döntött a kérdésben, keddre halasztotta a döntést.

Az Országgyűlés által elfogadott törvénybe egyébként hiba csúszott: egy módosító indítványban két kifejezést „valakik” felcseréltek, ami azt eredményezte, hogy nemhogy csökkent, de nőtt a képviselők fizetése. Azt azonban a mai napig nem tudni, pontosan ki is nyújtotta be hibásan az előterjesztést.