Nem lesz kisebb a parlament. Ki a ludas?

Nem az MSZP-n múlik, hogy nem lesz kisebb parlament, ennek egyre kisebb az esélye - közölte Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A Fidesz "árnyékbokszolást" folytat, amikor hétről hétre kezdeményezi a kormány által javasolt alkotmánymódosítás napirendre vételét, de annak másik eleméről, a választójogi törvényről nem hajlandó szavazni. Leszögezte: az MSZP és a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebb Országgyűlésről szóló alkotmánymódosítással együtt fogadják el az új választójogi törvényt is, ám utóbbiban nincs ötpárti egyetértés.
 
Göndör István szerint ha csak az alkotmányt módosítják, az azt eredményezné, hogy 2010-ben nem lehetne alkotmányos körülmények között választást tartani Magyarországon.
 
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ugyanakkor azt mondta: továbbra is azt tartja az egyedüli járható útnak, hogy először rögzítsék az alkotmányban a 200 fős létszámot, a pártoknak pedig adjanak egy határidőt, ameddig meg kell állapodniuk a szükséges választójogi reformról. Így lenne egy alkotmányos kényszer, hogy meg kell egyezni - tette hozzá a Fidesz jogi kabinetvezetője, aki szerint az nem megoldás, hogy az MSZP rá akarja erőltetni választójogi elképzeléseit a többi pártra.
 
Szerinte ebben az ügyben nem lesz egyeztetés a pártok között, így a kérdést csak a választópolgárok tudják megoldani, hogyha a Fideszt kétharmados többséggel feljogosítják a kormányzásra, mert ebben az esetben a Fidesz meg fogja valósítani a kisebb Országgyűlést. Hamarabb bekövetkezhet, hogy kétharmados többséget szerez egy párt, nevezetesen a Fidesz, mintsem hogy a kétharmados konszenzus összejöjjön ebben a kérdésben - tette hozzá.
 
Hangsúlyozta, hogy a pártok közötti választójogi egyeztetések eddig kudarcba fulladtak, főként, mert a szocialistáknak nem volt következetes az álláspontjuk, hiszen 2006-ban 300 fős parlamentet és vegyes választási rendszert javasoltak, majd később 200 fős Országgyűlést, de még mindig vegyes rendszert, most pedig a tisztán listás választás mellett érvelnek.
 
Répássy Róbert megjegyezte: most az a különös helyzet állt elő, hogy a szocialisták már hatszor szavazták le saját javaslatuk napirendre vételét, a Fidesz viszont továbbra is kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
 
A kormány márciusban terjesztette a parlament elé a két törvényjavaslatból álló, kisebb parlamentre vonatkozó javaslatcsomagját. Az alkotmánymódosításban a kabinet rögzítené, hogy az országgyűlési képviselők létszáma legfeljebb kettőszáz. Ugyanezt javasolta a Fidesz, először 2006 júniusában.
 
De míg a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy az alkotmánymódosítás csak akkor fogadható el, ha az országgyűlési pártok új választási rendszerben is megállapodnak, a Fidesz az alkotmánymódosítás elfogadásával egy határidőt szabott volna, ameddig meg kell egyezniük a pártoknak. 
 
A választójogi rendszerre tett javaslatában a kormány azt szorgalmazta, hogy egyfordulós, tisztán listás választási rendszer jöjjön létre, amelyben 176 országgyűlési képviselőt a választópolgárok közvetlenül megyei-fővárosi listáról választanak, 23 képviselő pedig a töredékszavazatok alapján országos listákról kerül a parlamentbe. A kabinet megőrizte volna az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt.
 
A Fidesz viszont fenntartaná a jelenlegi vegyes - egyéni válaszkörzeten és listán alapuló - választási rendszert, megfelezné a listán és az egyéni körzetben megszerezhető mandátumok számát, így körülbelül 193 fős parlament jönne létre.