Schmitt Pál: normális, mert se kormány, se ellenzék

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a 22 EP-képviselői helyből mennyivel lenne elégedett, Schmitt Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltban a pécsi polgármester-választáson, a IX. kerületi és a csepeli időközi választáson 60 százalékos eredményt ért el a Fidesz. Mint mondta, az EP-választáson is elégedett lenne a 60 százalékos eredménnyel, ami 13-14 képviselői helyet jelentene.

"Ha a szavazatukat leadó emberek 60 százaléka nemet mond a mostani a kormányzásra, és igent a változásra, akkor annak muszáj, hogy hatása legyen. Egy normális demokráciában, ha az emberek 60 százalékra elfordul a kormánytól és a miniszterelnöktől, akkor azok felállnak" - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy mindenképpen túl kellene szárnyalni a 2004-es EP-választás 38,5 százalékos részvételi arányát. "Bízom abban, hogy 45 százalék körüli lesz a részvétel, és megszülethet az a fideszes győzelem, ami visszavonulásra késztetheti a szocialistákat" - fogalmazott a listavezető.

Emlékeztetett arra, hogy 2004-ben az EP-választásokon "látványosan győzött" a Fidesz, és két hét múlva már nem ugyanaz volt a miniszterelnök és az MSZP elnöke. Úgy vélte, ha most egy látványos vereség a kormányoldalon "bomlást" indít el, akkor az már szeptemberben érezhető lesz, hiszen akkor kezdődik a költségvetés tervezése. Ha ezt nem vállalják, és felállnak, akkor rá 72 napra, novemberben lennének az előre hozott választások - mondta a politikus, aki szerint ennek van esélye, bár nem sok, mert látható "mennyire ragaszkodnak a hatalomhoz".

A fideszes delegációvezető az elmúlt öt év uniós tagságát értékelve azt mondta: Magyarországra fontos hozzáadott értékként tekintettek a csatlakozáskor Európában, kultúránk, gazdaságunk, szorgos hírünk és kreativitásunk miatt, azóta azonban "nagyot változott a világ". Elsősorban a gyenge kormányzati tevékenység miatt szinte minden területen visszaestünk: eladósodott az ország, instabillá vált a forint, megnőtt a munkanélküliség, nagy lett a költségvetési hiány, megcsappant a tőke bizalma és rendkívül magas lett a korrupciós index - tette hozzá a politikus, aki szerint az elmúlt időszakban Magyarország nagyon sokat vesztett a presztízséből.

Mint mondta, a bizalom újjáépítéséhez gyökeres változások szükségesek, először is igaz adatokat kell szolgáltatni az uniónak, másrészt pedig arra kell törekedni, hogy ne "másodosztályú utasok legyünk" Európában.

Schmitt Pál szerint ugyanakkor a 12 fideszes képviselő megállta a helyét az elmúlt öt évben, sőt egyetlen delegáció sem büszkélkedhet azzal, hogy három képviselőjét is - Gál Kingát, Járóka Líviát és Őry Csabát - az év európai parlamenti képviselőjének választották. A politikus a delegáció egyik legnagyobb teljesítményének a határon túli magyarok érdekeinek képviseletét tartotta, azt, hogy azonnal kiálltak a határon túli magyarok sérelmei ügyében, legyen szó a dunaszerdahelyi futballmeccsről, atrocitásról a Vajdaságban vagy anyanyelvi oktatási kérdésekről Erdélyben.

Göncz Kingának, az MSZP-listavezetőnek a magyar EP-képviselők nemzeti összefogására tett javaslatáról Schmitt Pál azt mondta: a magyar EP-képviselők informálisan eddig is egyeztettek, formálisan nem, de ez más országoknál sem divat, hiszen elsősorban a frakciótagozódás jellemző az Európai Parlamentben. Szerinte a magyar EP-képviselők eddig is normális kapcsolatban voltak, kint ugyanis nincs kormány és ellenzék.

A következő EP-ciklus legfontosabb kérdései közül kiemelte a klímaváltozást, a munkahelyteremtést, a kis- és közepes vállalkozások erősítését, az energiaellátás biztonságát és a közös mezőgazdasági politikát, amelyet meg kell óvni, nehogy a magyar gazdák a következő öt évben is hátrányban legyenek. Meg kell keresni a módját annak, hogy a termőföld magyar tulajdonban maradjon.

Arra a kérdésre, hogy sajtóhírek szerint hazatérne Brüsszelből, ha a Fidesz kormányra kerül, mert miniszteri pozícióban számítanának rá, Schmitt Pál azt válaszolta: eddig ilyen konkrét formában erről nem esett szó. "Ha hívnak akkor jövök, ha az lesz a feladat, hogy haza kell jönni, és a kormány munkájában részt venni, azt szívesen vállalom, de kizárólag olyat, amit a szakértelmemmel, tapasztalatommal el tudok látni" - fogalmazott a politikus, aki az elmúlt öt évben az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának alelnöke volt, 1990 óta pedig a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) vezeti.

A MOB elnöki tisztsége és más pozíciók összeegyeztetése kapcsán őt ért kritikákról Schmitt Pál azt mondta, úgy tűnik a baloldalt irritálja, hogy sikerrel vezeti az olimpiai mozgalmat. Amíg az egészsége engedi, vagy valami olyan posztot nem vállal el, ami ezzel összeférhetetlen, addig szívesen dolgozik MOB-elnökként.