Általános vitára bocsátották az adótörvényeket

Horn Gábor (SZDSZ) jelezte, hogy pártja a vagyonadót csak akkor szavazza meg az Országgyűlésben, ha a kormány és az SZDSZ közötti megállapodásban rögzítik a párt módosító javaslatának beépítését a javaslatba.
 
Horn Gábor a következő módosításokat nevezte meg: az ingatlanadó ne legyen központi adó, azt ugyanis az önkormányzatok nélkül sem kivetni, sem beszedni nem lehet. Az ingatlanadó legyen levonható a személyi jövedelemadóból, végül elfogadhatatlan, hogy akinek egy forint híján 30 millió forintot ér a lakása az nem fizet adót, míg akié egy forinttal drágább, annak 0,35 százalék adót kelljen fizetnie.
 
A vitát megnyitó Varga Mihály bizottsági elnök (Fidesz) úgy vélte, hogy a kormánynak a mostani törvényjavaslatokkal két célja van: csökkenteni az államháztartás hiányát, és betartani az IMF-fel kötött szerződést. Kifogásolta, hogy a családi jövedelmek változását nem számolták ki a Pénzügyminisztériumban, és nincs a javaslatoknak gazdaságpolitikai iránya.
 
Tállai András (Fidesz) szerint semmi nem indokolja a javaslatok gyors tárgyalását. Idézte az MNB elnökét: nem tudni, hogy ősszel milyen lesz a gazdaság, akkor kell majd intézkedéseket hozni. Jó elemnek nevezte az szja, illetve a járulék csökkentését, ugyanakkor nem értett egyet a vagyonadó bevezetésével, mivel az abból származó 10-20 milliárd forint bevétel miatt egyszerűen nem éri meg.
 
Mádi László (Fidesz) egyebek mellett nem értette, hogy a lakásszerzési illeték 4 millió forintos alsó sávhatára miért nem emelkedik. A 90-es években ennyibe került egy átlagos lakás, ma legalább hárommal kellene felszorozni a 2 százalékos illeték határát. Kifogásolta az eva 25 százalékos kulcsának 30 százalékra emelését, mivel ennek az adónak éppen az alacsony kulcs és a kevés adminisztráció volt a lényege, ami a gazdaság kifehérítését célozta.
 
Domokos László (Fidesz) azt vetette fel, hogy ha egy településen nincs ingatlan forgalom, akkor ott a lakások forgalmi értéke nulla. Az APEH miként értékeli az ilyen helyzeteket? - kérdezte. Molnár Oszkár (KDNP) pedig azt javasolta, hogy a központilag - az APEH által beszedett - iparűzési adót fejkvóta szerint osszák szét az önkormányzatok között.
 
A kormánypárti képviselők közül Kékesi Tibor és Molnár Albert védte a kormány szándékait, amellyel átstrukturálja az adórendszert.
 
Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár a felvetésekre és a kérdésekre adott válaszaiban kiemelte, hogy az adótörvényeknek meg kell előzniük a költségvetés készítését, ezért nem korai a mostani beterjesztésük. A javaslat válságkezelő szabályai pedig már július 1-jén hatályba lépnek - a javaslat szerint. A magán- nyugdíjbiztosítási pénztárból az államiba visszalépést csak az idősebb korosztálynak engedi meg a javaslat, ez nem érint többet 1-2 ezer embernél - mondta az államtitkár.
 
A költségvetési bizottság 15 igen (a szocialista képviselők és a szabaddemokrata Horn Gábor szavazatával), 12 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta mindkét adótörvény- javaslatot.
 
A költségvetési bizottság elfogadta azt is, hogy Keller Lászlónak (MSZP) a  szerencsejáték törvényt módosító képviselői indítványa bizottsági módosító javaslatként fusson tovább. Az ellenzéki képviselők itt is nemmel szavaztak. A módosítás a póker típusú kártyajáték kaszinón kívüli - kártyatermi - szervezését szabályozza.