A szakember ezzel összegfüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP-választáson nem érvényes az országgyűlési választásokra vonatkozó szabályozás, amely jelöltenként egymillió forintos keretet biztosít. Mint elmondta, konkrétan a június 7-ei EP-választási kampányhoz állami költségvetési támogatást nem kapnak a pártok, saját belátásuk szerint dönthetnek arról, mennyit költenek jelöltjeik illetve pártjuk népszerűsítésére.
Tóth Zoltán szerint ebben a helyzetben a pártok számára "erkölcsileg irányadó" az országgyűlési választás kampányszabályozása lehet. Az országgyűlési képviselő-választásra vonatkozó szabályozás szerint jelöltenként egymillió forintot költhetnek a pártok, de legfeljebb (a maximálisan megszerezhető mandátumok számának megfelelően) 386 millió forintot.
A mostani EP-választáson a pártok a listáikon legfeljebb 66 jelöltet állíthatnak, közülük az első 22 kerül fel a szavazólapra. (Magyarország összesen 22 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.) A választási szakértő szerint a parlamenti pártoknak "nagyon súlyos szabályozási adóssága van", és ezen mielőbb változtatni kellene, "lehetőleg úgy, hogy ahhoz az életnek valami köze legyen". A jelöltenkénti egymillió forintos szabály igen távol áll az élettől - jegyezte meg.
Tóth Zoltán szerint előbb a pártfinanszírozást kellene rendezni, majd ez után a kampányfinanszírozást. Előbbire utalva azt mondta, "a pártok nem csak a gazdasági élet szereplőitől kapnak fekete pénzeket, (...) hanem például az önkormányzatoktól is", továbbá az ingatlanjuttatásokból és a társadalmi munkatársaiktól. A pártfinanszírozás így szinte az egész magyar társadalmat behálózza - tette hozzá a választási szakértő
EP-kampánypénzek: határ a csillagos ég
Az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az európai parlamenti választáson induló pártok mennyit költhetnek a kampányukra - mondta Tóth Zoltán választási szakértő.
Olvastad már?
Orbán Anita: Magyarországnak jó a megítélése Washingtonban, és ez egyáltalán nem változott a kormányváltással, sőt
A gyár, amely megváltoztatta Magyarországot
Szexuális zavarok: amiről nem beszélünk
A NER-nek meg kellett buknia ahhoz, hogy a betegek láthassák a kórházi fertőzések adatait, az orvosok pedig beszélhessenek azokról
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
