Francia lap: Magyarországon fellángolt a gyűlöletbeszéd

A magyarországi romák felemelik a fejüket című helyszíni tudósításában a baloldali újság kiemeli: először fordult elő, hogy nem a Budapesten élők, hanem a vidéki romák demonstráltak a rasszizmus ellen. A több száz fős békés megmozduláson ugyanakkor nem voltak sokan, mert féltek elmenni, miután fenyegetéseket kaptak - idézi a lap Farkas Ildikót, a jelentős rendőri biztosítással lezajlott megmozdulás egyik szervezőjét.

A Libération rámutat, hogy amióta több támadás is érte a közösséget, a romák meg vannak arról győződve, hogy cigányüldözés kezdődött Magyarországon. A lap megemlíti, hogy az elmúlt évben 16 Molotov-koktélos és egyéb támadást hajtottak végre romák ellen, és külön kitér a tatárszentgyörgyi gyilkosságra is, amikor egy apát és gyermekét összesen 17 lövéssel öltek meg, de a helyi rendőrség majd egy napig kitartott amellett, hogy az áldozatok a fűtőberendezés meghibásodása miatt keletkezett tűz miatt vesztették életüket.

A cikkíró Florence La Bruyere hangsúlyozza: sokan úgy gondolják, hogy a tatárszentgyörgyi bűntény egy másik tragikus esemény, a népszerű veszprémi csapat román kézilabdása leszúrásának megtorlása volt. A rendőrség, amely általában csak a gyanúsítottak nevének kezdőbetűit szokta közzétenni, Marian Cozma halálát követően a két gyanúsított teljes - roma szármázására utaló - nevét közölte.

Ezt követően "egy szélsőjobboldali lap az írta: a cigányok állatok", internetes oldalakon pedig ezrek fejezték ki gyűlöletüket irántuk - emlékezetet a Libération. A lap idézi Weyer Balázst, az Origo internetes portál főszerkesztőjét, aki elmondta: miután a néhány óra alatt a hírhez érkezett 10 ezer bejegyzés 99 százaléka szélsőséges indulatokkal volt tele, a szerkesztőség úgy döntött, beszünteti a kommentálási lehetőséget.

"A romák helyzete nem rosszabb, mint Szlovákiában vagy Romániában, de Magyarországon a gyűlöletbeszéd fellángolásával tűnik ki" - fogalmaz a lap, s utal arra, hogy tavaly augusztusban az Európa Tanács elítélte a romák elleni magyarországi beszédmódot, amely "ahhoz hasonlatos, amit az 1930-as és 40-es években a fasiszták és a nácik használtak".

Bíró András polgárjogi aktivista a politika felelősségére hívta fel a figyelmet a lapban. Véleménye szerint "a baloldal messze nem kifogástalan, de a jobboldal évek óta azt sulykolja, hogy a magyarok áldozatok, hogy mindenhol, kívülről-belülről ellenség veszi őket körül, s ez a történelmi üres szólam a harmincas évek sovinizmusát idézi".

A Libération szerint "Magyarországra emellett a cigányok genetikailag meghatározott bűnözői hajlamára utaló cigánybűnözés fogalmát megalkotó szélsőjobboldali Jobbik térnyerése is jellemző, amely párt nincs ugyan jelen a parlamentben, de több városban is a konzervatív Fidesz szövetségese". A Jobbik létrehozta a félkatonai Magyar Gárdát is, amely a kisebb falvakban egyre nagyobb népszerűségnek örvend a "magyarok megnyugtatására" szervezett felvonulásaival - emlékeztet a lap. Hozzáteszi: ezekben a falvakban elsősorban nyugdíjasok és cigányok élnek, s ez utóbbiak által elkövetett tyúk- és az uborkalopás mindennapos eseménynek számít.