A szlovák Jozef Rohacot – akinek a hatóságok több gyilkosság és robbantás elkövetését tulajdonították, de a számlájára írtak emberrablást és börtönlázadás szítását is – a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai azzal gyanúsítják, hogy 1997-ben részt vett a Seres Zoltán vállalkozó ellen tervezet gyilkossági kísérletben. Ez azonban akkor csak terv maradt, mert valaki észrevette a Seres kocsijára szerelt pokolgépet, amelyet aztán a tűzszerészek hatástalanítottak. A bomba vevőegységének belsejében Rohác jobb keze hüvelykujjának – töredékes – lenyomatát találták meg. Seres egyébként 1999-ben gyilkosság áldozata lett, de nincs arra utaló bizonyíték, hogy a vállalkozó elleni halálos lövéssorozat leadásához Rohacnak köze lett volna.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egy másik bűnügyben, az 1998. július 2-án történt hírhedt Aranykéz utcai robbantás ügyében is érdeklődik a Patkány iránt, mivel a négy ember halálát – köztük a rendőrségnek az illegális olajüzleteket tálaló Boross „Óriás” Tamásét – követelő merényletben is, akárcsak a Seres elleni gyilkossági kísérletnél, Semtex robbanóanyagot használtak. Sőt, a robbantás idején maga Rohac is Magyarországon tartózkodott, de ez kevés ahhoz, hogy a rendőrök gyanúsítottként kezeljék őt az ügyben, amelyet egyébként 2001-ben már lezárt a nyomozó hatóság, s tavaly augusztusban vett elő újra.

Az Interpol által kiadott körözés

Rohacot már egy évtizede szívesen faggatnák a nyomozók, de a férfit csak tavaly októberben sikerült elfogni Prága közelében, akkor is egy ittas vezetés miatti közúti ellenőrzésnek köszönhetően. Ezt követően februárban adták át őt a magyar hatóságoknak. A vezetés közbeni „amatőr” lebukás története amúgy igen különös, tekintve, hogy a profi bűnöző Patkányt – aki a híresztelések szerint a szlovák (sőt, egyes verziók szerint a magyar) titkosszolgálatnak is dolgozott – a bujkálás mesterének tartják. Feltételezhető akár az is, hogy valaki szándékosan mártotta be, akár magyarországi megbízásból, de hogy ki lehetett a megbízó, azzal a nyomozók állítólag még nem foglalkoznak. 

Megtudunk-e valaha valamit Rohactól az említett bűncselekményekről, vagyis beszél-e valaha a Patkány? Mert a jelek szerint egyelőre nem: 2009. február 26-án tartott gyanúsítotti kihallgatásán a magyar nyomozók csak annyit tudtak kicsikarni belőle, hogy majd az összes nyomozati irat megismerése után terjeszti elő a védekezését.

Seres halálának lehetséges oka

Az illegális olajüzleteket folytatott cég, az Energol Rt. szőregi telephelyének védelmére állítólag azért szerveztek külön őrséget 1996-ban, mert – mint az a sajtóban is megjelent – tartottak attól, hogy Seres rajtuk próbálja meg érvényesíteni azt a tízmilliós vesztesége miatt fennálló követelését, amelyet az alvilág egyik bankárának tartott, és az Energollal – egykori Conti Car-osokkal – kapcsolatban állt Lakatos Andrásnak, alias „Kisbandinak” köszönhetett.

„Jelenleg az összes irat két igazságügyi szakértői véleményen alapul” – közölte a hvg.hu-val Jozef Rohac egyik ügyvédje, Baranyi Róbert. „A 2000. december 20-án készült szakértői vélemény szerint Rohác ujjlenyomata volt a pokolgépen, ám a dokumentumban nem található összefoglaló összegzés, nem szerepel benne az sem, hogy a szakértő milyen vizsgálati módszerrel dolgozott, és az sem, hogy milyen adatbázismintát használt az anyag elkészítésekor” – sorolta a védő. Hozzátette: a szakértői vélemény kiegészítése pedig, azaz a másik szakértői vélemény – a dátum szerint – egy évvel korábbi.

Baranyi azt is vitatja az igazságügyi véleményekkel kapcsolatban, hogy a nyomozó hatóság az első vélemény kapcsán nem független szakértőt kért fel a munkára, hanem a rendőrség állományába tartozót. Így számára megkérdőjeleződik ezeknek az iratoknak az elfogulatlansága is.

Elképzelhető, hogy Rohacot az Aranykéz utcai merénylettel is „megkínálják” a rendőrök. Legalábbis az ügyvéd szerint erre enged következtetni az, hogy Rohac március 6-iki kihallgatásán a kérdések arra utaltak, a férfi gyanúsítotti pozícióba csúszhat át. Igaz, a jegyzőkönyv tartalmát még nem ismerhette meg, mert azt eddig nem kapta kézhez sem ügyfele, sem ő. A védőt mint a tanú érdekében eljáró ügyvédet ugyanis nem értesítette a hatóság a tanúkénti kihallgatásról, annak ellenére, hogy ezt Rohac kérte. Feltételezhetően a nyomozók gyanúját az támasztaná alá, hogy egy tanú állítólag látta Jozef Rohacot a helyszínről elszaladni, kérdés azonban, hogy a rendőrség eddig miért nem állt elő ezzel a bizonyítékkal. 

Rohacot a külföldi hatóságok csak a Seres-gyilkosság miatt adták ki, így gyanúsítottként csak ebben az ügyben lenne kihallgatható – hangsúlyozza az ügyvéd, aki múlt héten írásban indítványozta a nyomozó hatóságnál, hogy az a bizonyítékokat tárja eléjük, valamint tudakolta, hogy van-e egyáltalán megfelelő szakértői vélemény vagy sem. „A nyomozók – úgy láttam – nagyon bíztak abban, hogy Rohac vallomást tesz” – közölte Baranyi Róbert. Álláspontja szerint a szakértői vélemények egyelőre bizonyítékként nem vehetők figyelembe. Ez pedig akár azzal is járhat, hogy – ha a hatóságok is így értékelik majd – Jozef Rohac szabadlábra kerülhet.