Nem büntetik a vörös csillag viselését a magyar bíróságok

A Legfelsőbb Bíróság kedden mentette fel bűncselekmény hiányában Vajnai Attilát, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökhelyettesét az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt indult eljárásban. A felmentés alapja az volt, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly nyáron kimondta: sérült Vajnai szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt korábban elmarasztalták a magyar bíróságok. A politikus ellen azért folytattak büntetőeljárást a magyar bűnüldöző hatóságok, mert 2003 februárjában - a munkáspárt alelnökeként - ötágú vörös csillagot tűzött a zakójára egy utcai rendezvényen.

Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője elmondta: a strasbourgi bíróság döntését a Legfelsőbb Bíróságnak el kellett fogadnia. A büntetőeljárási törvény szerint ilyen esetben a magyar bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia azt a jogszabályi rendelkezést - ez esetben a büntető törvénykönyv idevonatkozó rendelkezését -, amely a korábbi elmarasztaló ítéletek alapjául szolgált ebben az ügyben, a strasbourgi bíróság szerint azonban sérti a működésének alapjául szolgáló nemzetközi egyezményt. Ezután a Legfelsőbb Bíróságnak a strasbourgi bíróság döntésének megfelelően kell határoznia.

A nemzetközi bíróság kimondta, hogy a véleményszabadság korlátozása akkor igazolható, ha egyértelmű, nyomós társadalmi érdek merül fel, ez viszont a többértelmű szimbólumnak tekinthető vörös csillag esetében ebben az ügyben nem állapítható meg. A vörös csillag viselése még akkor sem lépi túl a véleményszabadság határát, ha egyesek számára visszatetsző, használatát jelenleg indokolatlanul korlátozza a magyar büntetőjog. Erre a korlátozásra csak akkor lenne lehetőség, ha egyértelműen önkényuralmi propaganda céljával viselnék a vörös csillagot - fejtette ki a kollégiumvezető.

Arra a kérdésre, hogy mostantól bárhol, bármikor viselhető-e a vörös csillag, Kónya István úgy válaszolt: nem. Ugyanis az egyértelmű önkényuralmi propaganda a strasbourgi bíróság szerint is alapot adhat a büntetőjog eszközeinek igénybevételére. Kónya István hangsúlyozta: az elmarasztaló ítéleteket meghozó alsóbb fokú bíróságok a hatályos magyar törvény szerint jártak el. A nemzetközi bíróság döntésével nem a magyar bíróságok határozatait, hanem a jogalkotást és az Alkotmánybíróságot érte kritika.

A jövőben a vörös csillag viselésével kapcsolatos hasonló esetekben a Legfelsőbb Bíróságnak a strasbourgi bíróság döntése alapján meghozott felmentő rendelkezése szerint fognak eljárni a magyar bíróságok - mondta a kollégiumvezető. Hozzátette: "jogalkotási helyzet van", indokolttá vált a tételes jog, a büntető törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezéseinek a nemzetközi normákhoz, strasbourgi döntésekhez igazítása.